Mit akarhatnak tőlünk az ufók?

 Pável Márta

Mit akarhatnak tőlünk az ufók?

A különböző UFO-s cikkeket közlő felületeken lehet látni a felélénkülő UFO-jelenségeket, aminek véleményem szerint fele sem igaz, vagy direkt manipulált. Ezzel egyidőben olyan filmek kerülnek elő, mint „hiteles” ufós jelenségek, amit józanul nem lehet annak venni, de hát valamit kell írni ezeknek az új felületeknek. Most kicsit járjuk körbe, gondolkodjunk el rajta, hogy amit itt leegyszerűsítve UFO-nak minősítünk, mennyi mindent takarhat.

Ezzel együtt felteszem magamnak a kérdést, mit tennék; ha a magam szemével néznék, cselekednék, quási beleélem magam egy idegen civilizációs lény helyébe, már amennyire ez sikerülhet…! De olyan lények helyébe, akik nem itt élnek velünk párhuzamosan. Ha valahonnan jött, nagyon fejlett lény lennék, mit tennék, gondolnék, de ez sem mérvadó, mert magamat humánus, szeretettől vezérelt, kíváncsi lénynek veszem, s nem biztos, hogy az univerzumban ez jellemző.

Mégis játszunk el a gondolattal. Egy bolygót látok lényekkel, ahova tudatosan elmentem, vagy nem is tervezetten beleakadtam…! Mit tennék?

Itt nagyon sok minden függ attól, hogy az idegen látogató mennyire fejlett, mivel/hogyan jön, vagy jön-e egyáltalán és nem távolságból teremt kapcsolatot, mert ilyen is van.

Nagyon nagy megfontolással, körültekintéssel kell megvizsgálni az okot, miért dönt a fizikai látogatás mellett egy idegen civilizáció. Gondolkodjunk, pl. itt a Földön tudjuk – a különböző fényképek, s egyéb információs kellékek miatt –, hogy mi van. Egy civilizálatlan földi vidékre nem biztos, hogy személyesen is oda akarunk menni, hanem felülről és egyéb eszközökkel megfigyeljük. Meggondolandó, hogy az egyik ilyen módszer velünk szemben ez is lehet.

A másik dolog, ami szemünk előtt zajlódhat, de nem is „látjuk”. Erre jó példa:   mi, emberek megfigyelünk egy hangyabojt – egy dimenzióban, egy időben élünk…–, de ők ebből semmit sem vesznek észre. Viszont mi, a megszerzett ismereteink birtokában eldöntöttük, nem fogjuk nekik Platón műveit felolvasni, tán nem is lesznek ennek a megértési szintjén soha sem. Velünk szemben is lehet így dönteni...! Így a kapcsolat – ami erősen egyoldalú – létrejött, csak minket ebbe nem avatnak be! Félek attól, hogy a valós „kapcsolatok” 70%-a már így zajlódott le. 

Vannak kevésbé fejlett, de tőlünk sokkal fejlettebb lények, akik iszonyú gyorsan közlekednek, térhajlítás stb., ott is felmerülhet a kérdés, pl. érdemes-e idejönni?

UFO-ként miért mennék oda, főleg ha nagyon primitívek, támadnak is stb. Megérné-e, mit akarnék tőlük? Az oka írná felül azt, hogy megérné e.

Rengeteg variáció merülhet fel, de a főbb vonalak egyike az, hogy megéri-e. Mit fed az érdek? Lehet; valamiért puszta kíváncsiságból, fajtakeverésből, majd később gazdasági érdekből, vagy tudományos felfedezésből, hogy mi van még, meddig jut el az élet és milyen variációkban? Ha annyira fejlettek a lények, feladat lehet egy hosszabb variáció is, hogy az embereket megfigyelni, de akár általuk belakni a földet is. Lehetne vizsgálni a különböző fajta manipulációkat is,  pl. különböző szintű tudati, vagy inkább a fizikai szintűt. Ugyanígy működhet egy tanítási sorozat, mit, milyen mélyen és mennyi idő alatt lehet elérni náluk, pl. arra kijelölt személyekkel, ehhez is kellene egy fajta indirekt, vagy személyes kontaktus.

Mi most nem tudhatjuk, mi történik hosszabb távon, amit a személyes kontaktus idézhet elő.

A következő variáció, hogy a földi emberek egy része valamiért fontos nekik; pl. a hitre való képességük, vagy emocionális tulajdonságaik stb. miatt, ami esetleg belőlük a nagy a gépiesedés következtében kihalt, és ezt akarnák általunk visszaszerezni. S szerintem ez lenne a legjobb, amit el tudok képzelni, viszont ez is csak szűk emberi réteget érintene, mert a többség istentelen, érzékeltelen, eldurvult, akikkel nem tudnának mit kezdeni…

Vagy esetleg az idegen lények egy része szövetségben van egymással, és ez egy hosszú távú, előre kitervelt, egymással, esetleg velünk is egy bizonyos megállapodáson alapuló működés, és ennek valamiféle, számunkra ismeretlen hozadéka is működik, vagy éppen pusztulunk, mint erőtlenebb, semmire sem jó alakulat.  

A következő, amiről gondolkozni kell, hogy akiket látni vélünk, annak nagy része, tegyük fel, semi-humanoid, vagy teljesen gépies lény eddig nem ismert értelemmel, vagy nem is humanoid, semmi közük ehhez a formához, de olyan alakban láthatjuk őket – amit ők felvesznek…–, ami nekünk nem annyira ijesztő. Millió variáció van.

Egy fontos, az értelem  és most mindegy, hogy hogyan, milyen formában netalán tán általunk már formátlannak minősített kivitelben fordulnak elő.  Ha gépi megjelenés van, akkor lehet, hogy egy az egyben az, vagy be van olvasva egy másik értelem a gépi testbe – itt is sok lehetőség merül fel… Ekkor valahonnan irányítják őket, így egy másik kérdés merül fel: a miért, mi célból? Lehet, hogy különböző energiaforrásokat kereső robotok jönnek. Ez lehet a legkellemetlenebb variáció, hogy szükségük van a Földre talán életlehetőség szempontjából is. Így ketté nyílik az olló, mert azt is nézhetik, mikor nyírjuk ki magunkat – s ehhez még a segítségük sem kell –, mindent megteszünk, így a legközelebb mi magunk állunk az emberiség kipusztításához.

Ha pozitív vagyok – s miért ne lehetnék…–, olyan is létezik, hogy azt segítik, hogyan lehet lassítani a kiirtásunkat/önmegsemmisítésünket, talán azt is, hogyan lehet kompromisszumokat kötni velünk.

Minél tovább írom, egyre több megoldás jut az eszembe, de túl hosszú lenne a cikk. Bármilyen válaszra is gondolok, hogy mit akarnak tőlünk az ufók=idegen lények, egyre inkább biztos vagyok abban, amiben eddig is; hogy vannak, hogy rég felvették teljesen különböző szinteken velünk a kapcsolatot. Direkt módon nem akarnak kiirtani bennünket, megtesszük azt magunk is, ez látható. Sok segítséget kaphattunk eddig is tőlük, és ez nem általános, inkább személyre szabott volt. Bármire is gondolok, mindegyikben van jó is, rossz is. Hiszem, ha igazából az ember úgy véli, vagy érzi, vagy konkrétan tudja(!),  hogy kapcsolatban van a lényekkel, legalábbis egy részével, hogy kifejlődhet egy jó baráti viszony, az valóságos. De alacsonyabb szintű kapcsolat is létezik, olyan lehet ez a viszonyulás, mint  nekünk a kedvenc házi kutya, vagy a kedvenc bűbájos macska, tündéri szórakoztató, aranyos lények némi értelemmel…, akit nem fogunk bántani, sőt! 

Kérdés, hogy az ember általában mennyire tud partner lenni, vagy milyen előzménye volt az életének, amiért itt van, és milyen a kapcsolati rendszere, vagy mélyebb gyökerei vannak az idegen lényekkel való barátságának…! 

Igen sok kérdés van és igen sok választ kéne kapunk, de a válaszok egy része felveti a következő kérdést is. Továbbra is erősítem azt felfogást, hogy vannak igen modern és normális gondolkodású idegennek mondott lények a Földön – akik talán régebb óta földiek, mint mi…! Ezen felül nem szükségszerűen a szemünkkel látható lényeket kell keresni, ugyanis miért ne lakhatnának itt velünk több dimenziósok is?

Akik nem feltétlenül szén, vagy kizárólag szerves alapú lényeket keresnek, azok nagyon jól teszik, közelebb lesznek a találati listához. (Nekem siralmas, hogy minden lény, akit láttak, valamiféle torz fejjel, de már vállakkal, karokkal van ábrázolva, ez kissé naiv, mese.) Jó lenne figyelni az emberiségnek arra, hogy a földi lét nem egyedül a miénk, s nem kellene kelletlennek lennünk, mert ha jót sugárzunk ki, akkor a válasz is olyan lesz felénk.

 DHAMMAPADA   A TÖRVÉNY ÚTJA

31.        A szerzetes, aki az éberség örömét élvezi, és tartózkodik a világ esztelenségétől, úgy megy útján, mint a futótűz, felperzselve a kisebb és nagyobb akadályokat.

…

60.        Milyen hosszú az éjszaka az őrnek, milyen hosszú az út a megfáradottnak, milyen hosszú az életek sorának halálba torkolló vándorlása a bolondnak, aki nem találja az utat!

…

83.        Az igazak valóban képesek bármikor lerázni a béklyót. A szentek nem pazarolnak egy szót sem vágyakra. Adódhat öröm vagy bánat, a bölcshöz nem ér fel egyik sem.