Pável Márta UFO SZKEPTICIZMUS

 

Pável Márta

UFO SZKEPTICIZMUS

Ismert szöveg bűvész körökben: „Látja? Nem látja? Na látja!”  Hát ezzel is így vagyunk? A Facebook felületén olvastam egy megjegyzést, ami az UFÓ jelenséggel kapcsolatban kissé kesernyésen nulla jelenlétnek, valóságnak, megfigyelésnek nevezte, vagy ki tudja még mit értett a nulla alatt. De elgondolkodtató. Ha jól belegondolok, részben egyet is tudok érteni, mert nagyon sok hír van, nagyon sok film van, nagyon sok ufós felület van, s végül egyik sem közöl semmiféle konkrétumot, legalábbis a három dimenzióban nem.

A három dimenzióban (3D) elő lények valóban megfogható dolgokat keresnek, amit eddig nem mutathattak be, nem mondhatják, hogy tessék, itt van. Idegen lények sem mondják nyilvánosan: „Halihó, itt vagyok emberek!” Igen, ez nagyon sok embernek bosszantó lehet, és szkepticizmusra adhat okot. Mindenféle valós, valótlan, fantáziadús elméletek jönnek, ezek a többdimenziós, párhuzamos univerzumok, mátrix stb., ami nem segít a dolgok tisztázásban, de érthető. Az emberi lények bizonyítékot szeretnének, megfogható, dokumentált bizonyítékot. Ez jogos is, meg nem is.

Sajnos a korlátolt érzékelésünk, ha jobbra-balra nézem a sávot, középen egy egész kis részt érint a mi látás és érzékelési tartományunk, az infra és az ultra tartományok azok, amik számunkra már nem láthatóak. Vannak? Igen, elfogadjuk, vannak, mert már van olyan készülékünk, amivel láthatóvá tesszük (míg nem voltak, akár tagadhattuk is, mert nem tudtunk róla, s ez itt óvatosságra int!). Rendben, de készülékeink meddig terjednek, mi a hatókörük, ahhoz képest, ami lehetne, tudjuk? Nem hinném. Holott lehet, hogy ők is benne vannak a három dimenzióban, de a mi kívánságunk (hogy ne tagadjuk le a létüket…), hogy azt és úgy lássuk őket, amit és ahogyan mi látunk, mindenki alkalmazkodjon csak a szűk látókörű emberekhez. Ez kicsit önző, és kicsit beszűkült látás.

Nem akarom mentegetni az idegen lényeket, hogy miért nem lesznek nekünk láthatóvá, viszont abba is bele kell gondolni, hogy senki nem kötelezhet senkit arra, hogy úgy és csak annyit lásson, mint mi, és arra sem, hogy lesüllyedjen a szellemi szintünkre. Kérdés, hogy esetlegesen a Földön is élő lények milyen dimenziókban érzékelnek, vagy ha a 3D -ben is vannak, akkor mennyi a látás /érzékelés tartományuk, nekik is csak egy kis rész, vagy a teljes? Elképzelhető az is, hogy minden tartományban látnak az idegen lények - akik nem is idegenek, mert lehet, hogy itt élnek velünk…-, tehát nem lehet kényszeríteni őket, hogy tessék, itt ebben a szűk tartományban mutatkozz be és itt tegyél-vegyél mindent. Az is lehet, ők úgy vannak velünk, ahogy esetleg mi vagyunk a hangyákkal, hogy látnak minket, figyelik, mit teszünk, hogy elvagyunk, építkezünk, veszekszünk, szorgalmasok vagyunk és ennyi. Senki nem kérheti tőlünk, hogy a hangyák értelmi dimenziójába leszálljunk, ami ugyan még háromdimenziós, de az érzékelésben beszűkült lényeknek elmagyarázza, hogy ők kik, mi kik vagyunk stb. Valószínűleg, ahogy a hangyák sem értenék meg, mit akarunk, úgy mi sem értjük meg az „ufók” számtalan kapcsolatfelvételi próbálkozását, pedig nagyon sok feltűnő és abszolút egyértelmű is van. Ahogy még mi sem akarjuk megtenni a hangyákkal (mondjuk delfineknél, elefántoknál már ”bepróbálkoztunk”...), miért várjuk el az idegen lényektől, hogy ugyanezt megtegyék velünk? Lehet, hogy a különbség ekkora - szerintem sokkal kisebb-, akár érthetnénk is, ha kollektíven nem szűkülne be az emberi tudat. Viszont azt is el kell mondani, hogy ezek a lényeg a különböző emberekkel, akiknek az érzékelési szintje finomabb, azokkal érintkeznek, ez viszont nem dokumentálható úgy, ahogyan a csak három dimenzióban gondolkodók szeretnék. S mivel vannak, akik tudnak a többi értelmes lényről, viszont, nekik sem hisz a többi ember, hanem megint jönnek a kétkedések, esetleg normalitásukat kérdőjelezik meg, kigúnyolják stb., pont ezért, akinek meg vannak ilyen élményei, az többnyire bezárkózik, mert nem fognak „disznók elé, gyöngyöt szórni”, tehát ennyi.

De a többi értelmes lény - itt nem az emberre gondolok-, ahogyan láthatjuk, is folyamatosan legkülönfélébb módokon próbálkozik, hogy magukra felhívják a figyelmünket égen, vízen, víz alatti űrhajókkal, gabonakörökkel, és az emberekkel való kapcsolatfelvétel számtalan módjával stb. Mégis mindezt valamiért letagadják, nem akarják elfogadni, pedig szinte kiszúrja az emberek szemét az, amennyi jelet hagynak. Miért nem lehet nyilvánosságra hozni, vagy azt mondani, hogy felvettük a kapcsolatot, igen működnek, vannak. Úgy nagyon nehéz, hogy mindent homályban tartanak. Ha magam nem tapasztaltam volna meg, hogy vannak, akkor azt is mondhatnám, hogy egy össznépi becsapás, de az nem igaz, hogy nincsenek.

Aki érzékeny és alkalmas rá, azzal kiválasztásuk szerint érintkeznek, az egy másik kérdés, hogy nem tudjuk konkrétan megmutatni / bizonyítani, hogy miért velük, de arra is vannak hipotéziseim. Leginkább azt gondolom, hogy a probléma ott van, hogy másképpen, nagyon sokféle megjelenésben vannak a számunkra idegennek gondolt lények, nagyon sokféle helyről, nagyon sokféle cél és akarat van az egész mögött.

Azt sem tudjuk, hogyan kerültek ide. Annyi variációt találtak ki az emberek, s lehet, valahol köztük van az igazság is. Balga dolog fénysebességben gondolkodni, mert lehet tér-idő görbület is, féreglyuk is, meg olyan közlekedés, amiről nem is álmodunk. S miután rengeteg féle idegen lényt ábrázolnak, ezért nem lehet egységes az idetalálás módja sem, és az itt élésük sem kizárt. Párhuzamosan, csak nekünk láthatatlan formában élhetnek velünk a Földön, s nem is egyféle lény, legalább tízféle is lehetséges, mivel ennek a bolygónak számos láthatatlan tartománya lehet, és ők éppen úgy otthon vannak, mint mi. S lehet, hogy épp ezért ellenőrzik azokat a helyeket, ahol atomot robbantgatunk, mert nekik sem mindegy, hogy a balga gyerek megtalálta a ”gyufát” és felgyújtja vele az élőhelyeinket.

Nagyon sok variáció lehetséges ebben az ügyben, és nagyon sok finomságot, figyelést, gondolkodást kívánna tőlünk is.

EMBEREKET ÉRINTHETŐ KÉRDÉS AZ UFO ÉS ISTEN KAPCSOLATA.

 

Pável Márta

EMBEREKET ÉRINTHETŐ KÉRDÉS AZ UFO ÉS ISTEN KAPCSOLATA.

Erről és hasonló témáról már írtam, de nem így. Gyötrődhetünk különböző filozófiai, teológiai létünket érintő kérdéseken, az mégsem  ugyanaz mint amikor tragikus helyzetbe kerül az ember, és nem gondolkodásra, hanem reményre, Isteni segítségre, támaszra van szüksége.

Sajnos olyan helyzet is előfordulhat, hogy elég komoly érzés vesz az emberen  erőt , akkor amikor keresztény és mélyen hívő emberként is  szembe kerül egy olyan dologgal, megkérdezi magában , hogy mellette van-e még az Isten? Ugye éjjel-nappal az lehet hallani - főleg ufós felületeken -, hogy   az Istent mennyire fel akarják váltani   intelligens   ufó lényekkel. Igaz, amit ezek a lények   csinálnak az elmenne akár csodának is - amit régen mind Istennek és angyaloknak tulajdonítottak-. Valóban az emberek ma csak pislognak, mit tudnak tenni földön, vízen, víz alatt és levegőben, földi technikával ugyanúgy nem magyarázható ahogyan kb. 3000 évvel ezelőtti  bibliai események.  A mai napig elképesztő ahogyan eltűnnek, derékszögbe fordulnak, vízbe is berepülnek, gyorsulnak ezt ma még mi  földiek nem tudjuk megtenni.

Nem tudom; hogy tudatos-e, vagy hitetlen világ akarja Istent velük kiváltani, vagy csak egy jószándékú megfigyelés, az egész jelenség értelemzése. Minden esetre hivő világ sem elég stabil, s ezen jelenségek megzavarhatják a lelkiségüket, s könnyen nihilt teremthetnek. Még a mélyen hívő rugalmasan gondolkodó embernek, hogy kiváltsák az Istent az ufókkal, egy darabig    nincs is kifogása, mert azt mondjuk,   hogy  az Isten miért ne alkalmazhatna segítőket, akik most esetleg idegen lények, akkoriban meg  ugye prófétának, angyaloknak hívtuk.  Miért ne    alkalmazhatna Isten magasabb szinten, különböző világok a megteremtésében segítséget, ami számunkra elképzelhetetlen mennyiségben és minőségben működhetne. Biztosan tömegesen vannak olyan lények, akik magas szinten állnak, itt a problémám ezzel eddig nekem nincs.

Sajnos  van amikor az ember nagyon mélyen kerül - pl. egy nagy betegség, halál stb.-, akkor már szembekerül az alábbi anomáliával. Megjegyzem     itt nem a lenini meg marxista gondolkodást akarom támogatni azzal, hogy azt mondom, hogy vannak olyan időszakok az ember életében, mikor elengedhetetlenül szükséges az Isten átható  segítsége és ha nincs meg ez a remény, hogy Istentől nem kapom a segítséget, hanem a földön csak magasabb rendű hasonló teremtmények   cselekedtek és csinálták a dolgokat, akkor űr lesz az emberben, magárahagyatottság. Fájdalmában az embernek lehet  egy olyan elkeserítő érzése, hogy hol az Isten, vagy   magára hagyta? Ebben az esteben ezek a lények, ha megbízottak/küldöttek/angyalok vagy bárminek  is mondjuk   Bibliából ismertek szerint, ők nincsenek jelen az  életünkben úgy, ahogyan Isten  immanensen és transzcendensen. / Lehet, hogy időnként segítenek rajtunk egy-egy műtéttel, korrigálással, de az nem szisztematikus, hanem valami szimpátia vagy ki tudja milyen okok mentén./ Úgy érzem, s valamifajta árvasággal vegyül, hogy az Istennek szolgáló számunkra idegen lényeknek ez nem a feladatuk. Ők nem, csak Isten van transzcendens módon  velünk, ők nem - mindig-  láthatják a gondolatainkat- lehet, nem is érdekli őket, attól sokkal kevesebbek, hogy mindent egyszerre  észre vegyenek. Az idegen lények kapnak egy- egy feladatot és mennek tovább. Nem válthatják ki az Istent, mert az ember Istenre  irányított lény, nélküle akár tudja, akár nem, akár elfogadja, akár nem, nem élhet. Isten az  egyetlen, aki állandóan bennünk/ velünk lehet.   Isten aki mindig velünk,  mert a lelkünk Tőle  van és Ő immanensen és transzcendensen itt van a világunkban, soha nincs távol, Ő áthat mindent.  Míg ebben az érzésben,   tudásban  ezt a bizalmat  megéltem, rájöttem, hogy  megélhetetlen, tragikus lenne, ha ezekkel a különböző ufós eseményekkel elvennék az emberektől, mert ez a két dolog nem fér össze.  

 Isten soha nem hagyja az embert magára még akkor sem, ha úgy tűnik, azzal pl. hogy nem teljesíti a kérését, ugyanis az Isten akarata, útjai, tervei, sok másabbak, mint mi elképzeljük.  Viszont előbb utóbb rájövünk, hogy nekünk ez így volt jó! Egyéni tragédiámban megéreztem, hogy milyen szörnyű lenne, ha ki tudnánk húzni az emberiség tudatából az Istent, hogy beépítsenek helyette akármilyen fejlett idegen lényeket. Igy az ember teljes mértékig árvának   érezhetné magát,  hogy megteremtődött, kikísérletezték olyan lett amilyen, és nyakába vágták a kötelet quazi visszadobták, hogy boldoguljon egyedül ahogyan tud. Ez nem működik, az ember attól sokkal másabb lelkesebb lény, hogy ezt kibírja.  Az   hogy egyedül maradhat, ahogy csodák és segítség nélkül maradhatna még elgondolni is kegyetlenség.  Tudom most sokan - akik pszichológusok- azt mondhatják nem vagyok felnőtt személyiség, vagy materialisták igazolni látják istentelen elveiket, hogy vallás egy pótlék stb..   Mire jó a vallás, mert sok nagyon fals értelmezés   is lehet,   mert némelyik a vallás  nem az a vallás, amiről én beszélek, hanem ami kell, az a lelkünk  az eredetével való összekapcsolódás, amelyet mindig éreztünk, hogy kapcsolatban vagyunk  és   lényeg, hogy eggyé  akarunk vele lenni. Ezt embere válogatja kinél, mennyire erősen jön elő,  még akkor is…, az is együtt van Istennel, aki lázad, aki bűnözik, mert a lélek mindenkiben ott van, azért él.    Istentől származik a halhatatlan   lélek, ott van bennünk, a tudatban, az ember megfosztani attól, hogy ez a lélek ott van bennünk, ez több mint tragikus lenne, ez a nullánál, a megfagyasztott jéghideg semminél sokkal több és tragikusabb lenne, kibírhatatlan. Hála az Istennek ezt nem lehet elvenni tőlünk, az Isteni lélek részt ami bennünk van, de tudatunkat be lehet úgy  etetni, hogy a pánikba essen az ember, és azt gondolja, hogy tényleg nincs   senki vele, tényleg elhagyta az Isten, hogy nem is volt.

Ebben a szörnyű világba  -  ahol   baj követ bajt- egyetlen egy remény maradt volna az Isten, ha azt is elveszik akkor az emberiség szinte csoportos öngyilkosságot is elkövethet, és a legszörnyűbb rémtetteket is megteheti, mi tartaná vissza?   Semminek nincs semmi értelme, az egy rettenetes dolog lenne, és ezt nem szabad megengedni, úgy kellene megtanítani az embereket, hogy Isten nem cserélhető fel, nem veszthető el, az ufó és Isten nem egy . Igaz sokszor el lehetne jutni oda a mi ismereteink birtokában, hogy az egy biblia jelenség ufó volt stb.. Mégis messze nem egyenlő az Istennel. 

 Végezetül ki és mi az Isten?   Isten megnyilvánulása és testet    öltése volt Jézus Krisztus,   de Isten mégsem ember, nem humanoid lény, nem behatárolható, hanem végtelen, elképzelhetetlen anyagon túli fényerő, értelem és az elképzelhetetlenül minden jónak a hordozója, és akkor még csak egy icipici rész mondtam el, hogy ki lehet az Isten.   Isten csak akkor lehetne  ilyen ufós dolgokkal helyettesíteni, ha a rossz az Isten képük, ha olyan Isten képük van, mint például a tószegi templomban van egy szentháromság szobor - ami lehet hogy több száz éves - nem  ment,i hogy annál  primitívebb.  A szentháromságos ábrázolás - biztos van, rosszabb is, de én   környezetemben nem láttam -, tehát egy vaskos Atya egy vaskos galambot tart a kezében és egy vaskos Jézus van alul,  ha így gondolkoznak akkor összedőlhet a világkép, akkor összedőlhet a hit, az Istenben összedőlhet a remény, mert ezt  formát amit sulykolnak,   ezt valóban meg lehet dönteni egy ufóképpel.

 Ugyanakkor nem akarom bántani az ufokat sem, mert tisztában vagyok azzal,  hogy  itt vannak, itt is voltak, jönnek és számunkra elképzelhetetlen módon dimenziót váltanak, mindent tudnak. A hiszékenyebb, vallásilag nem tanult  embereknek valóban   Istennek tűnhetnek, mert olyan dolgokat tudnak csinálni amiről fogalmunk sincs hogyan teszik. Ismétlem az még nem baj,  hogy esetleg Istennek is dolgoznak, miért is ne. Az viszont baj, hogy sok csaló ezzel visszaél.  Többen  megpróbálják  önmagukat  prófétának, időutazónak, egyebeknek kiadni riogató jóslatokkal, amiből semmi sem jött be. Ilyenek saját magukból kiindulva  előadják, hogy a Istentelen ufók vannak stb.. Lehet, hogy vannak, ahogyan vannak olyan emberek is  akik Istentelenek,   de nem azufókra nem ez a jellemző, mert minél fejlettebb egy lény - vagy minél fejlettebb egy földi tudós, nagy része mindenütt odáig jut, hogy megáll a  tudománya, mert a végén ott áll az Isten -, annál jobban tud az alapról, az általunk Istennek nevezett abszolútumról. 

 Írásom nem hittérítés akar lenni, mert akkor nem így kezdeném, hanem sokkal primitívebben  – hogy sokan értsék-, de most ez egy hívő embernek  szóló vigasz és gondolkodás, hogy ne engedjék magukat megtéveszteni, ne engedjék magukat elkeseríteni, mert az Isten velünk van, az Isten bennünk van és ha mi nem akarjuk eltávolítani őt, akkor nem hagy el minket.

Ő az   első kérő szóra velünk lesz, igaz a szabad akaratunkat nem veszi el, de  ha odaadjunk viszont elfogadja és javunkra használtatja. Mi az egész emberét társadalomban benne vagyunk, és az egész társadalom egy része sötétségben él,   a sötétségük bűzével minket is ellep, ez ellen igaz, hogy magunkat felfűtjük isteni fénnyel, valamit tudunk segíteni illetve magunk mikró és makró környezetében tudunk fényesebb viszonyokat teremteni, csak az a kérdés, hogy mekkora erővel rendelkezünk, és mekkora hittel. Erről még sokat lehetne beszélni, mindenesetre a remény ne hagyjon el bennünket, mert az Isten nem hagyott el minket, még ha sokszor nem is érezzük, de velünk van.

 

Pável Márta

AZ INTERDIMENZIONÁLIS ELMÉLETRŐL - GONDOLATOK

Az utóbbi időkben az ufókkal foglalkozó oldalakon elterjedt egy olyan nézet, hogy az idegen lények nem is biztos, hogy idegenek, mert lehet, hogy régebb itt élnek a Földön, mint mi, vagy párhuzamosan élnek velünk.

A másik elmélet pedig az, hogy nem kell nekik féreglyuk meg egyebek, mert esetleg más dimenzióból kerülnek elő. Erről, hogy a másik dimenziókból kerülnek elő, megosztanék pár tapasztalatot. Ismertem egy megbízható embert, aki részesült két olyan élményben is, ami jelen témában érdekes lehet.

Egyik - többek közt - amit tudatott, azt egy elmélkedés közben élte meg. Míg az udvaron szemlélődött, megnyílt neki egy másik dimenzió – akkor fel sem fogta, mi történt, úgy elképedt-, és ebben másik dimenzióban látta, hogy a saját kertjében, a háza fölött van ez a dimenzió, az idegen lényekkel. Itt minden fehér márványszerű volt, fehér világ volt, semmiféle növények sem voltak. Több, kb. fél méteres, kis manócskaszerű, mint a törpék, olyan fura emberek éltek itt. Nagyon idősnek tűntek, fehér szakállal, akik nagyon dühösek lettek attól, hogy ez az ismerősöm felfedezte őket. Tehát ők tudták, hogy megismerte őket, és szemmel láthatóan nem tetszett nekik. A telke felett volt egy „épület” is, mint a mesében, egy kis aranyos, várkastélyszerű ház. Tudom, hogy ez a látás igaz volt, és mélyen elgondolkoztató, kiket, miket zavarhatunk ebben a világban tetteinkkel, rossz energiával, atommal stb.

Ugyanez az ismerősöm mesélte, hogy egy éjszaka átélt egy ufós találkozást. Mikor elvitték, mint barátot, mint partnert, vagy mint kollégát kezelték, és megmutatták neki, hogy milyen járművel jöttek. Ismerősöm mesélte, hogy a járműben emlékeztették, hogy annak ellenére, hogy ő most ember, tudott közlekedni a dimenziók között és most is tud, csak elfelejtette. Mikor emlékezették hogyan, rögtön működött is, és a tudatával neki kellett menni a „plasztikus falnak”, és négy-öt dimenziót is tudott így menni. Illetve, nehéz volt megállapítani - elmondása szerint -, hogy mennyit ment, mert a dimenziók között nem vasfal van és nem kerítés, hanem egy bizonyos fajta egyre finomodó átmenet, és ezért nagyon nehéz pontosan behatárolni, hogy mikor, melyikben van. Tudatta, az biztos, hogy vagy fél tucaton ment át.

Miután egy ilyen - nekem teljesen autentikus - tapasztalatot megismerek, nagyon valószínűnek tartom ezt az interdimenzionális közlekedést. Ez az elmélet nekem sokkal valószínűbb, mint a féreglyukas elképzelés, habár az sem lehetetlen. A dimenzióváltás az önmaguk felsőfokú működtetése révén lehetséges, ez csak a tudatnak a játéka, mindig oda helyezi magát, vagy oda teremti meg a tudatával a formát, ahol meg akar egy picit mutatkozni, vagy kis ideig maradni. Olyan tudatuk van, hogy játszva mehetnek a dimenziók közt, tehát a tudattal bármit lehet működtetni. Tudom, ez sokaknak elképzelhetetlen, de ideje lenne hozzászokni. A sok háború, acsarkodás, hazudozás helyett ilyen és hasonló gondolatokkal kellene az emberiséget „fertőzni”, hogy végre az lehessen, ami, mert ez egy nagy realitás. Nincs steril emberi élet, nem is volt, nem is lesz, mindent áthat minden. A viselkedésünknél erre is nagyon kellene figyelni, mert a hatás-kölcsönhatás elve is működik.