Pável Márta
EMBEREKET ÉRINTHETŐ KÉRDÉS AZ
UFO ÉS ISTEN KAPCSOLATA.
Erről és hasonló témáról már
írtam, de nem így. Gyötrődhetünk különböző filozófiai, teológiai létünket
érintő kérdéseken, az mégsem ugyanaz
mint amikor tragikus helyzetbe kerül az ember, és nem gondolkodásra, hanem
reményre, Isteni segítségre, támaszra van szüksége.
Sajnos olyan helyzet is
előfordulhat, hogy elég komoly érzés vesz az emberen erőt , akkor amikor keresztény és mélyen hívő
emberként is szembe kerül egy olyan
dologgal, megkérdezi magában , hogy mellette van-e még az Isten? Ugye
éjjel-nappal az lehet hallani - főleg ufós felületeken -, hogy az Istent mennyire fel akarják váltani intelligens
ufó lényekkel. Igaz, amit ezek a lények
csinálnak az elmenne akár csodának is - amit régen mind Istennek és
angyaloknak tulajdonítottak-. Valóban az emberek ma csak pislognak, mit tudnak
tenni földön, vízen, víz alatt és levegőben, földi technikával ugyanúgy nem
magyarázható ahogyan kb. 3000 évvel ezelőtti
bibliai események. A mai napig
elképesztő ahogyan eltűnnek, derékszögbe fordulnak, vízbe is berepülnek,
gyorsulnak ezt ma még mi földiek nem
tudjuk megtenni.
Sajnos van amikor az ember nagyon mélyen kerül - pl.
egy nagy betegség, halál stb.-, akkor már szembekerül az alábbi anomáliával.
Megjegyzem itt nem a lenini meg
marxista gondolkodást akarom támogatni azzal, hogy azt mondom, hogy vannak
olyan időszakok az ember életében, mikor elengedhetetlenül szükséges az Isten
átható segítsége és ha nincs meg ez a
remény, hogy Istentől nem kapom a segítséget, hanem a földön csak magasabb
rendű hasonló teremtmények cselekedtek
és csinálták a dolgokat, akkor űr lesz az emberben, magárahagyatottság.
Fájdalmában az embernek lehet egy olyan
elkeserítő érzése, hogy hol az Isten, vagy
magára hagyta? Ebben az esteben ezek a lények, ha megbízottak/küldöttek/angyalok
vagy bárminek is mondjuk Bibliából ismertek szerint, ők nincsenek
jelen az életünkben úgy, ahogyan
Isten immanensen és transzcendensen. /
Lehet, hogy időnként segítenek rajtunk egy-egy műtéttel, korrigálással, de az
nem szisztematikus, hanem valami szimpátia vagy ki tudja milyen okok mentén./
Úgy érzem, s valamifajta árvasággal vegyül, hogy az Istennek szolgáló számunkra
idegen lényeknek ez nem a feladatuk. Ők nem, csak Isten van transzcendens
módon velünk, ők nem - mindig- láthatják a gondolatainkat- lehet, nem is
érdekli őket, attól sokkal kevesebbek, hogy mindent egyszerre észre vegyenek. Az idegen lények kapnak egy-
egy feladatot és mennek tovább. Nem válthatják ki az Istent, mert az ember
Istenre irányított lény, nélküle
akár tudja, akár nem, akár elfogadja, akár nem, nem élhet. Isten az egyetlen, aki állandóan bennünk/ velünk
lehet. Isten aki mindig velünk, mert a lelkünk Tőle van és Ő immanensen
és transzcendensen itt van a világunkban, soha nincs távol, Ő áthat
mindent. Míg ebben az érzésben, tudásban
ezt a bizalmat megéltem,
rájöttem, hogy megélhetetlen, tragikus
lenne, ha ezekkel a különböző ufós eseményekkel elvennék az emberektől, mert ez
a két dolog nem fér
Isten soha nem hagyja az embert magára még
akkor sem, ha úgy tűnik, azzal pl. hogy nem teljesíti a kérését, ugyanis az
Isten akarata, útjai, tervei, sok másabbak, mint mi elképzeljük. Viszont előbb utóbb rájövünk, hogy nekünk ez
így volt jó! Egyéni tragédiámban megéreztem, hogy milyen szörnyű lenne, ha ki
tudnánk húzni az emberiség tudatából az Istent, hogy beépítsenek helyette
akármilyen fejlett idegen lényeket. Igy az ember teljes mértékig árvának érezhetné magát, hogy megteremtődött, kikísérletezték olyan
lett amilyen, és nyakába vágták a kötelet quazi visszadobták, hogy boldoguljon
egyedül ahogyan tud. Ez nem működik, az ember attól sokkal másabb lelkesebb
lény, hogy ezt kibírja. Az hogy egyedül maradhat, ahogy csodák és
segítség nélkül maradhatna még elgondolni is kegyetlenség. Tudom most sokan - akik pszichológusok- azt
mondhatják nem vagyok felnőtt személyiség, vagy materialisták igazolni látják
istentelen elveiket, hogy vallás egy pótlék stb.. Mire jó a vallás, mert sok nagyon fals
értelmezés is lehet, mert némelyik a vallás nem az a vallás, amiről én beszélek, hanem
ami kell, az a lelkünk az eredetével
való összekapcsolódás, amelyet mindig éreztünk, hogy kapcsolatban vagyunk és
lényeg, hogy eggyé akarunk vele
lenni. Ezt embere válogatja kinél, mennyire erősen jön elő, még akkor is…, az is együtt van Istennel, aki
lázad, aki bűnözik, mert a lélek mindenkiben ott van, azért él. Istentől származik a halhatatlan lélek, ott van bennünk, a tudatban, az ember
megfosztani attól, hogy ez a lélek ott van bennünk, ez több mint tragikus
lenne, ez a nullánál, a megfagyasztott jéghideg semminél sokkal több és
tragikusabb lenne, kibírhatatlan. Hála az Istennek ezt nem lehet elvenni
tőlünk, az Isteni lélek részt ami bennünk van, de tudatunkat be lehet úgy etetni, hogy a pánikba essen az ember, és azt
gondolja, hogy tényleg nincs senki
vele, tényleg elhagyta az Isten, hogy nem is volt.
Ebben a szörnyű világba -
ahol baj követ bajt- egyetlen
egy remény maradt volna az Isten, ha azt is elveszik akkor az emberiség szinte
csoportos öngyilkosságot is elkövethet, és a legszörnyűbb rémtetteket is
megteheti, mi tartaná vissza? Semminek
nincs semmi értelme, az egy rettenetes dolog lenne, és ezt nem szabad
megengedni, úgy kellene megtanítani az embereket, hogy Isten nem cserélhető
fel, nem veszthető el, az ufó és Isten nem egy . Igaz sokszor el lehetne jutni
oda a mi ismereteink birtokában, hogy az egy biblia jelenség ufó volt stb..
Mégis messze nem egyenlő az Istennel.
Végezetül ki és mi az Isten? Isten megnyilvánulása és testet öltése volt Jézus Krisztus, de Isten mégsem ember, nem humanoid lény,
nem behatárolható, hanem végtelen, elképzelhetetlen anyagon túli fényerő,
értelem és az elképzelhetetlenül minden jónak a hordozója, és akkor még csak
egy icipici rész mondtam el, hogy ki lehet az Isten. Isten csak akkor lehetne ilyen ufós dolgokkal helyettesíteni, ha a
rossz az Isten képük, ha olyan Isten képük van, mint például a tószegi
templomban van egy szentháromság szobor - ami lehet hogy több száz éves -
nem ment,i hogy annál primitívebb.
A szentháromságos ábrázolás - biztos van, rosszabb is, de én környezetemben nem láttam -, tehát egy
vaskos Atya egy vaskos galambot tart a kezében és egy vaskos Jézus van alul, ha így gondolkoznak akkor összedőlhet a
világkép, akkor összedőlhet a hit, az Istenben összedőlhet a remény, mert
ezt formát amit sulykolnak, ezt valóban meg lehet dönteni egy ufóképpel.
Ugyanakkor nem akarom bántani az ufokat sem,
mert tisztában vagyok azzal, hogy itt vannak, itt is voltak, jönnek és
számunkra elképzelhetetlen módon dimenziót váltanak, mindent tudnak. A
hiszékenyebb, vallásilag nem tanult
embereknek valóban Istennek
tűnhetnek, mert olyan dolgokat tudnak csinálni amiről fogalmunk sincs hogyan
teszik. Ismétlem az még nem baj, hogy
esetleg Istennek is dolgoznak, miért is ne. Az viszont baj, hogy sok csaló
ezzel visszaél. Többen megpróbálják
önmagukat prófétának, időutazónak,
egyebeknek kiadni riogató jóslatokkal, amiből semmi sem jött be. Ilyenek saját
magukból kiindulva előadják, hogy a
Istentelen ufók vannak stb.. Lehet, hogy vannak, ahogyan vannak olyan emberek
is akik Istentelenek, de nem azufókra nem ez a jellemző, mert
minél fejlettebb egy lény - vagy minél fejlettebb egy földi tudós, nagy része
mindenütt odáig jut, hogy megáll a
tudománya, mert a végén ott áll az Isten -, annál jobban tud az alapról,
az általunk Istennek nevezett abszolútumról.
Ő az első kérő szóra velünk lesz, igaz a szabad
akaratunkat nem veszi el, de ha
odaadjunk viszont elfogadja és javunkra használtatja. Mi az egész emberét
társadalomban benne vagyunk, és az egész társadalom egy része sötétségben
él, a sötétségük bűzével minket is
ellep, ez ellen igaz, hogy magunkat felfűtjük isteni fénnyel, valamit tudunk
segíteni illetve magunk mikró és makró környezetében tudunk fényesebb
viszonyokat teremteni, csak az a kérdés, hogy mekkora erővel rendelkezünk, és
mekkora hittel. Erről még sokat lehetne beszélni, mindenesetre a remény ne
hagyjon el bennünket, mert az Isten nem hagyott el minket, még ha sokszor nem
is érezzük, de velünk van.