Élő kereszténység contra mohamedánizmus terjedése

 Pável Márta

Élő kereszténység contra mohamedánizmus terjedése

A mai elmélkedés alatt döbbentem rá arra, hogy milyen összefüggésben van egymással az ima = élő kereszténység és a mohamedán vallás terjesztése. Itt nem is arról van szó, hogy olyan emberek, akik éheznek, életüket mentik, mérsékelten, valami módon ne jöhessenek be Európába, főleg, ha dolgozni, életünket megismerni, tisztelni, elfogadni és integrálódni is akarnának. Ilyen emberek ellen nem lehet kifogásunk, nem lehetünk önzőek, mert az országunkban szinte lötyög a népesség, ergo elférnének. Nagyon sok megműveletlen föld van, és sok falu üres stb.

 Sajnos látható, nem ez a céljuk, így nekem ők nem is igazi menekültek. Viszont, ha ebbe az áradtba belejátszik az erőszakos mohamedán térítési szándék és az, hogy mi tartsuk el őket, mert ez nekik jár, akkor ez ellen tűzzel-vassal, minden módon tenni kell.

          Európában – ami nagy baj –, olyan kereszténység van, ami jelenleg semmire sem jó. Élő kereszténység kell, ami demonstrálja magát, olyan keresztények, akik nem leszedik a kereszteket, hanem egyre többet tesznek fel, templomokat nem rombolnak, hanem építenek. Láthatóan élő, működő kereszténység kell! Ez ma sehol sincs, s ez lesz a tragédiánk. Az egyházak vannak…,  de azt kell mondanom, minek, ha nem látják el a feladatukat! A vezetőik tiszteletet parancsolnak maguknak, a hierarchia nem lát magától, egyszóval jól elvannak, és nem mérik fel, éppen az ő nihil tevékenységük hozza ránk a veszedelmet, a keresztény Európa pusztulását.

Alapelv, hogy az áramlás mindig a kisebb ellenállás irányába történik. Most a materializmus liberalizmussal karöltve olyan pusztítást okozott az emberekben és a vallásos lelkekben is, amit az egyházak nem jól vagy egyáltalán nem kezelnek. Ha itt dübörögne a kereszténység, egy mohamedánnak sem jutna eszébe idejönni téríteni, nem  is tudnának, nem érnének célt, mert egyből levernék őket, mint a cöveket. De ebben a lagymatag semmiben – ami az egyházaknak még jó, és nem süllyednek el szégyenükben Isten miatt! –, és ahol csak úgy, ahogyan kb. 30% hiszegeti Jézus Krisztust, nyugodtan jönnek és sorra építik a mecseteket, míg a nyomorult semmire se jó európaiak meg leveszik a keresztjeiket. Ez színtiszta öngyilkosság. Amit még Merkelék kötelezővé is akarnának tenni. Itt mindenkinek elment az esze?

Hogy mindenkinek világos legyen, az, hogy imaláncot indítana bármelyik egyház, vagy egyesével elkezdenének imádkozni, az most nem sokat jelentene, azzal együtt, hogy az imának nagy ereje van, de kifelé nem demonstratív, így nem visszatartó hatású a mohamedánoknak, akik a mi vallásunkat jelenleg egy gyenge  semminek tekintik. Ebben némi igazuk van is, ahogyan a dolgok ma állnak, hogy ki tudják vívni a keresztek levételét. Az állami vezetőknek is olyan igazi keresztény magatartást kellene tanúsítani, ami jelzés lenne a mohamedánok felé; eddig, s nem tovább, mint ahogyan jelenleg hazánkban is van.

Nem tűrhető el, hogy bárki is, akiben nem integrálódási vágy, dolgozni akarás van, térítési szándékkal bejöjjön. Ismétlem, akik tisztességgel kopogtatnak, rászoruló, valódi menekültek, az rendben van. De amikor arról van szó, hogy vegyük le a kereszteket a templomokról, iskolákból, szobrokból, az egyenesen gyalázat, mindet azonnal ki kellene űzni, és ide nem jöhetnének be többet. Mi az, hogy ők diktálják: mi lehet a kirakatunkban, mit viselhetünk, nem lehet, hogy sorra megbecstelenítsék a lányainkat, asszonyainkat. 

Nem tudom időben van-e, amit most írok, de ha most azonnal nem kezdjük el, BIZTOSAN ELPUSZTUL a keresztény Európa. IMA, demonstratív keresztény összetartás kell. De nem akárhogyan, szívből, egyre erősebben és el kell érni, hogy mindenki imádkozzon. Isten elmélkedésben most döbbentett rá bennünket arra - amit tudtunk is-, hogy mindenki imája az ég felé száll, szinte összeadódik az emberiség egységes sóhaja, DE ENNEK KIFELÉ IS LÁTSZÓDNIA KELL! A legkisebb, leggyengébb ima is Istenig ér, mert mindenkiben Isten lelke van. Ha egy célért, egy akarattal imádkozunk – még a leggyengébb ima is- összeadódik és az erősebb imákkal, a szentek imájával az egész egy óriássá lesz. Istenig hatol, aki minket akar, nagyon akar és segít minket. Ha együtt imádkozunk, akkor látni fogják; nincs gyengeség, itt nincs helyük, mi leszünk az erősebb áramlat és nem ők! Mi foglalhatnánk el őket, nem pedig fordítva. Ébresztő emberek, iszonyatos baj van! Kb. 70 év viszonylagos nyugalom után pusztulás jön, valóban jön.

A keresztény Európában nem lehet eltűrni a félelmet, pedig ha így marad a hitetlenség, akkor nagyon jó okunk van félni. Sőt, ha most rögtön nem változtatunk, akkor készüljünk fel a menekülésre, a túlélési stratégiákra. S ez nem vicc, ez halálosan komoly figyelmeztetés.

Nézzük csak a – az általam már eddig is, sokadszor leírt – tényeket; ha minimum kb. 30-50 millió migráns tíz év alatt berohan Európába, illetve, ha azt nézzük, hogy Magyarország lakossága durván tízmillió, akkor több mint három-öt Magyarországnyi teljesen más vallású, kultúrájú ember dúlja szét az életünket. Európában rettenetesen veszélyes különböző lepénzelt, megvett internacionalista politikusok hada lakozik, akik ott vannak mindenütt befészkelődve az egyházakban is. Megy a népbutítás, agymosás és a hitünk elleni gerjesztés, felhígítás. Ettől függetlenül is baj van, változik a klíma, szárazság súlyosbodik, termény nincs, emberek éheznek főként az ázsiai és afrikai országokban. Elkerülhetetlen bizonyos mennyiségű beáramlás. Kettőt tehetünk; ott helyben javítunk a viszonyokon, vagy beengedünk annyi embert, amennyit létünk veszélyeztetése nélkül megtehetünk. De annak végképpen elkerülhetőnek kellene lenni, hogy a hitünket veszélyeztesse az, aki jön. Nem tűrhető, hogy az, aki bajban van, az erőszakolja ránk a maga életstílusát, ami sehova se visz. Nem élősködhet rajtunk, semmi kiváltsága nem lehet, dolgoznia kell, mint nekünk.   

Európában, ha azt teszik, amit ma, végzetes lesz. Érzik, tudják, hogy ma gyenge a kereszténység, minden áron térítenek, és a gyalázatos, áruló európai vezetők egy része még tudatosan is gyengíti a kereszténységet. Amikor össze kellene fogni, mikor Krisztusban erőt kellene mutatni, hogy mi összetartozunk, nincs köztünk rés, akkor ezek, a nyomorultak leveszik a kereszteket. Hogy jut eszükbe, politikusok és nincs semmi agyuk sincs? Ha a migránsok közül egynek is bántja szemét a keresztünk, ruhánk, éltünk, azonnal repülőre, hajóra kell ültetni, és visszaküldeni oda honnan jött, csináljon magának mecsetet ott, ahol akar, meg ahol hagyják. Láttatni, sugarazni kell: a kereszt, Krisztus marad, nem veszünk le keresztet, nem rombolunk templomokat, nem dobáljuk ki a szent szobrokat – mint ahogy nálunk is egy ilyen kitett szobor van –, egyszerűen nem tesszük meg. Meg kell érteni, ez a megmaradásunk, az eddigi életünk záloga. Istenben van erőnk! S most nem azok az idők vannak, hogy büntetlenül lehet nem hinni. Ha ezt teszik, akkor nagyon hamar lehetnek x. feleség, vagy meggyalázott ágyas valahol, csomó nemi bajjal, jogok nélkül. Ez kell? Ez jobb lenne?

Tudom, Isten irgalmas, és csak reménykedem, hogy ha az utolsó előtti pillanatban észhez térne Európa népe, ha keményen megéljük a hitünket, talán megmenekülhetünk.   Magyarországon kitart a Kormány a kereszt mellett – egy időre… – megmenekülhetünk. De a többi menthetetlenül el fog bukni. Viszont mi sem tudunk sokáig sziget lenni, kicsik vagyunk hozzá, így egész Európának együtt kellene ellenállni!

AQUILA, mi akik Isten SAS-ai vagyunk  kitartunk, a mi életünkben „egyedül Isten marad ugyanaz” _{(A. Szt. Teréztől van),} a mi kis templomunk a védelmünk, a mi közösségünk végig ki fog tartani. Egyedül Krisztus a védelem, akkora ereje van, hogy az látszik, taszítani fogja a rosszat. Mi ezt tudjuk, tesszük is, de nincs alkalmunk mindenütt hirdetni, abban meg – eddigi tapasztalataink szerint – nem reménykedhetünk, hogy az egyházak ezt a felhívásunkat, könyörgésünket megértik és felkarolják. Pedig elsősorban az ő dolguk lett volna; a felismerést is nekik kellett volna megtenni és az aktív cselekvést is irányítani.

Ez nem vicc, nem ment el az agyam, nekem nem, higgyék el, több, más védelem nincs. Gondolkozzanak, ha egy olyan erős hittel találkoznak, ami látszik, sugárzik, akkor nem is jutna eszükbe idejönni. Kérem, könyörgöm, mindenkinek feltétlenül a lelkére kell kötni; emberek, álljatok neki imádkozni és összefogni, kimutatni a keresztény erőnket! Tessék, rakjátok vissza a kereszteket, és nem lehet egy tapodtat sem engedni, mert különben tragédia lesz! S ez már tisztán látszik.  Ez egy kiáltás a Krisztusért, Európáért, az életünkért, egy kiáltás a kultúránkért, kiáltás azért, hogy még tudjunk tovább is normálisan élni, és legyen mit enni. Ez halálosan komoly.   

Kérem, álljatok meg, élő hittel, látható tettekkel imádkozni, mert igen nagy baj lesz.  

Képgaléria

Földünkön is vannak multidimenzionális lények

 Pável Márta

Földünkön is vannak multidimenzionális lények

Nem szeretném a megtévesztések, összeesküvés-elméletek sorát gyarapítani, sőt legtöbbször azt írom, hogy ezek nem igazak, most viszont kivételt kell tennem.

https://avilagtitkai.com/articles/view/fbi-dokumentumok-igazoljak-multidimenzionalis-foldonkivuli-faj-latogatja-a-foldet-1947-ota FBI dokumentumok igazolják: multidimenzionális földönkívüli faj látogatja a Földet 1947 óta!/ A kép is innen van./

Nemcsak azóta, mindig is velünk voltak, ebben biztos vagyok, már eleve a kialakulásunk óta együtt van minden, a mikro- és makrokozmosz egy...

A hivatkozásról tehát el kell mondanom – s nem azért mert az FBI-ra hivatkozik, semmit sem jelent—, régóta van tudásom a multidimenzionális földönkívüli fajokkal kapcsolatban. Igaz, hogy a hozzászólások között van egy olyan ember, aki ostoba képzelgésnek tartja az egészet, de ehhez úgy joga van, mint ahogy nekem is jogom van azt mondani, hogy ebben sok igazság lehet.

          Tudom, s el kellett azon gondolkodnom, lehet, hogy a 3 és 4 között részdimenziók lehetnek, amit már mi, emberek, a két szemünkkel nem láthatunk.

Egy alkalommal megtudtam, hogy ahol élek, azon mások is vannak (!) egy teljesen fehér, szinte márványszerű anyag borított be az egészet, és 70-80 cm-es lények vannak rajta. Mind öregnek tűntek, hófehér hajuk van, mintha szabályos törpék lennének, de nem törpék, hanem picik, és bölcsnek látszódtak. Kis csinos, tornyos paloták vannak, az is mind fehér, nem is volt más szín, legalábbis én nem láttam, de ez nem érdekes, mert lehet, hogy nem voltam képes rá, hogy azt is érzékeljem.  Így mesésnek tűnt, de annyira valóságos volt, hogy ezt azóta se tudtam elfelejteni.

Ezalatt a 30 év alatt megbarátkoztam azzal a ténnyel, hogy itt, a mi dimenziónk felett, többféle lény él. Ezt több más észlelés is megerősítette. Bizonyos vagyok abban, hogy az egész világegyetem, a világűr lakott, különböző lények nyüzsögnek benne. Ezt a Szputnyik és egyéb űrhajós felvételek is igazolják – NASA X-akták szerint… – pl. szárnyas lények lebegnek körülöttük…, kérdés hogyan kerülnek oda? Azt el lehet képzelni, hogy nekünk a nem érzékelhető, nem látható dimenzióból néha láthatóvá teszik magukat, mintegy jelzésként, vagy ki tudja miért. Ezek szárnyas angyali lénynek titulált formák, amik az űrhajó előtt, de kívül lebegnek, érdemesek a figyelmünkre. De tudjuk, hogy nem lehetetlen az élet tőlünk eltérő feltételek mellett sem. Kísérletben egysejtű vagy egyéb primitív lényeket kitettek az űrbe, azok is életben maradtak. Semmi okunk sincs feltételezni, hogy akik valami másfajta módon élnek, abszolút nem humanoid feltételek között, pl. nem kell oxigén, napfény sem annyi, víz sem – szóval iszonyatos variábilis az élet sokrétegűsége –, hogy ne lehetnének.

Több mint biztos, hogy az élet igen elterjedt az univerzumok egészében, ezért nekünk semmi, de semmi okunk nincs feltételezni azt, hogy itt rajtunk kívül nincsen más. A megvalósultsági formák milliárdfélék lehetnek, az értelem teljes skálájával, ahol mi valahol alul helyezkedhetünk el. (Erre okom; nézzük meg mit gondoltunk 200 éve, meg milyen mai felfogások vannak, mennyire kockafejű gondolatokkal stb.) Elképesztő mennyiségű és minőségű élet lehet. A dimenziók nem szeparáltak egymástól, áthatják egymást, minden mindenben, a mikro- és a makrokozmosz egy. Részemről, ennek a tudásnak a birtokában, mindig figyelmeztetem/óvom az embereket, attól, hogyan viselkednek, mit csinálnak, mert ez mind azt jelenti, hogy minden tettünk – ami lehet jó és rossz, és főként ennek a keveréke – nyilvánvaló másoknak, nincs titok. Ami a mi sorsunk az okkal van, ezt ugyan magunk akartuk, de ± előjelekkel befolyásolhatjuk azzal, hogyan viselkedünk.   

Képzeljük el, hogy milyen viszonyok vannak, minden tettünk és gondolatunk is nyilvános. Jelekből, elmélkedésekből stb. lehet tapasztalni – Isten engedelmével – a többi lény egy részét, akik velünk együtt élnek. Viselkedésünk, kellemetlenségünk stb. szerint esetleg nekünk betartanak, vagy éppen segítenek. Ha jól meggondolom, közülünk ki lenne az az ember, aki szeretné az olyan szobatársakat – akikkel össze van zárva… –, akiknek disznóól a lelke, lakása, förtelmesen büdösek és bűnösök. Szenvedhetnek tőlünk, mert az összes dimenzió érintkezik egymással és a bennük élő lényekkel. Nekik külön boldogság lehet az, ha jó szagú, jó dolgokat, fénykibocsátó lénnyel élnek együtt. Akkor talán hálásak is, segítenek is neki. El kéne gondolkozni az egész emberiségnek azon, hogy minden rezdülésünk számít, nem élhetnénk ennyire primitíven.  Azon is elmeditálhatnának, hogy ne csak a két szemmel láthatót vegyék valóságnak – mikor nem is az… –, s ne a butaságával legyen valaki híres, hogy szkeptikus, ne tagadjanak le mindent. Nem lehet azt mondani mindenre, hogy ez hülyeség, hogy ez nem igaz, hanem magukat kellene képessé tenni arra, hogy észleljenek.

Ez a fajta lét, a sokszínűség is előbb-utóbb nyilvánvalóvá lesz, meglehet idővel többen is „látni” fogják.  Felkészülve a közeljövőre, nyugodtan el kell fogadni, hogy eddig is voltak körülöttünk lények, és lesznek is. Ez hasonlít Istenhez, nem kell elmenni sehova sem keresni, mert bennünk is van. A más lényeket sem távcsővel kellene keresni, mert körülöttünk is vannak. Ismétlem, kollektíven magunkat kellene alkalmassá tenni a látásra. Mi ezeket rég tudjuk, de úgy három dimenzióban bizonyítani, hogy valaki el is fogadja, nem lehetséges, mert ahhoz finomabbnak kell lennünk, hogy ezt meg tudjuk közelíteni.  

 Köszönöm a figyelmet, a kérdéseket, hozzászólásokat várom.