UFÓ - EGY KIS JÁTÉK A MI-VEL (MESTERSÉGES INTELLIGENCIA)

 Pável Márta

Elolvastattuk a MI-vel ezt a blogot, és az alábbi kérdést/megjegyzést tette, amire alább reagálok.

MI:” Pável Márta írásai az UFO SAS AQUILA blogon az emberiség és az idegen civilizációk közötti kapcsolatok mélyebb megértésére törekszenek. Gyakran foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy miért nem ismerik el széles körben az ufók létezését, és milyen hatással van ez az emberi tudat fejlődésére. UFO-SAS.BLOGSPOT.COM

Kérdés: Márta, írásaidban gyakran említed, hogy az idegen civilizációk már kapcsolatba léptek az emberiséggel, de ezt sokan nem ismerik el vagy nem veszik észre. Hogyan segíthetjük elő egyéni és kollektív szinten a tudatunk nyitottságát és érzékenységét, hogy felismerjük és elfogadjuk ezen kapcsolatok jeleit? Milyen gyakorlatokat vagy szemléletmód-váltásokat javasolsz annak érdekében, hogy túllépjünk a szkepticizmuson és a félelmeken, amelyek gátolják ezen felismeréseket? Ez a kérdés arra irányul, hogy miként lehetne előmozdítani az emberek tudatosságát és nyitottságát az idegen civilizációkkal való kapcsolatok felismerésére és elfogadására, összhangban Pável Márta írásainak szellemiségével.”

 

Pável Márta válasza:

A kérdéssel kapcsolatos reakcióim sokrétűek, mert nem lehet egyszerűen megválaszolni a dolgot. Ugyanis a különböző politikai, gazdasági, kulturális és egyéb okok miatt – és ebbe belejátszanak tévhitek is – nehéz az igazsághoz jutni. Azt, hogy léteznek intelligens élőlények a világegyetemben – nemhogy itt is vannak… –, szisztematikusan tagadják a világ vezetői.

Lehet, hogy a pánik, a butaság, a babonás hit is benne van, de tesznek róla, hogy röhejessé tegyék a fizetett bulvárlapokkal, hogy akik észleltek ufót leépítsék, hülyére vegyenek mindenkit. Bedobnak mindent, hogy akiknek volt ilyen találkozásuk, ne merjenek beszélni se. Aki a két szemével látta, ha tehetik, meggyőzik, hogy akkor is képzelődött, vannak ilyen pszichológiai irányzatok is. Irányítottan mindent összefognak, hogy bebizonyítsák, hogy mindenki hülye. Aki esetleg egy elrablásos esetről vagy egy-egy kapcsolatfelvételről mert valamit mondani, azt sokszor meg is fenyegetik. Mi megy itt? Miért van ez? Az okokat csak vélem, de ártanak az ügynek.

Tehát amíg ez a hangulatkeltés meg a hazudozás abba nem marad, addig nem lehet általánosságban elérni, hogy az emberek elfogadják az UFO=USO=UAP jelenségeket, és gondolkozzanak. Így is elég sokan vannak, akik hisznek, láttak, tapasztaltak, és ezért nagyon sok atrocitáson mennek át, míg ki tudják vívni az igazukat egy-egy rétegnél, de nem általánosságban. A Földön mindenütt vannak olyan kockafejű egyének, akiknek hiába mondjuk el, nem hiszik el, úgy vélem, nem is kell erőltetni, hajókötéllel (durva felfogóképességgel) nem lehet hegedülni.

A másik az, hogy ezek az idegen lények nagyon-nagyon okosak, és jóval előttünk járnak, felfoghatatlan dolgokat tudnak. Ezek a lények tudják azt is, hogy kiben mi lakik, tehát valószínűleg van olyan képességük, hogy ha kijelölnek embereket, akkor tudják, miért jelölték ki, és tudják azt is, hogy lehet-e vele beszélni tudattól tudatig. Sőt, azt az embert továbbiakban fejlesztik is.  Akivel meg agytól agyig, lélektől lélekig kommunikálni tudnak, azzal örömmel beszélnek, de az az ember nem fogja elmondani – legalább is nem mindenkinek –, tudja a bibliai hasonlatot, disznók elé nem szórnak gyöngyöt. Azt gondolom, hogy nincsen értelme kollektívan felvenni az emberiséggel a kapcsolatot – habár nem biztos, hogy az idegen lények is így gondolják –, mert nagy részében annyira nagy az agresszivitás, a félelem stb., hogy még nem lehet velük mit kezdeni. Pl. az ismeretlentől való félelmében lövöldözni vagy támadni kezd. Például azt sem értem, hogy amikor a koreai háború idején megjelentek az ufók, miért kaptak lelövési parancsot a harci repülők? Persze ők is tudták, hogy nem sikerülhet lelőni, de ezzel bemutatták, hogy mi hogyan reagálunk valamire. Siralmas. Hogy megsértették a légteret… kinek a légtere? Lehet, hogy az övék is, nem biztos, hogy csak a miénk! Úgy vélem, hogy nagyon el vagyunk tévedve, és sajnos nem csak ebben a dologban, hanem sok másban is.

Az emberiség tudatának nyitogatása és érzékenysége… Kérdezi az MI, hogy hogyan segítsük elő?

Először az emberiség vezetőrétegének abba kéne hagynia a hazudozást. A másik pedig az, hogy finomítani kellene az emberi érzékelést, mert egyáltalán nem igaz az, hogy csak az van, amit látok, hallok stb. Nem akarom részletezni, hogy a látásunk milyen korlátozott, milyen keskeny csíkban van, és jobbra-balra ki tudja, hol a vége. Ugyanígy van a többi érzékszerveinkkel is. Tehát igen nagyon nagy butaságnak tűnik, hogy erre akarnak alapozni. Azt gondolom, hogy az embernek finomra kell magát hangolnia, túl kell, hogy lépjen ennek a testének a korlátjain, hogy az érzékelését finomíthassa. Ehhez hozzá kell tenni azt, hogy a tudatos társadalmi leépítés ne hathasson, márpedig nem tudjuk, hogy az agymosás milyen szinten és hogy működik, tehát elébe kéne menni. De nem biztos, hogy elébe tudunk menni, hogy felismerjük, mert a módszereik nagyon kifinomultak.

Hogy hogy lépjünk túl a szkepticizmuson, a félelmeken, amelyek gátolják a felismerést? Hát tudatossággal, nyitottsággal. Ez a kérdés nagyon jó, és azon dolgozom, hogy ezekkel az írásokkal, amiket ezen az oldalon is – meg a többi blogomon is – közlök, nyitogassam az emberek szemét, elméjét valamennyire. Ahogyan lehet, túllépésre vegyem rá őket. Írásaimmal a rugalmas gondolkodásra sarkalnék, feszegetem a határokat, még akkor is, ha esetleg nem normálisnak vesznek – de az lényegtelen, hogy kinek mi a normális. Tisztában vagyok azzal, hogy mit csinálok, és tudom azt is, hova tartok, mi a célom, hova akarok eljutni a felismerésekben. Ezen célok érdekében más nevelőszervezeteknek is tenni kéne, mert az, hogy abszolút egyedül vagyunk a világegyetemben, nevetséges. Csak föl kell nézni a csillagos égre, távcső nélkül is elképesztő a látvány. Sorolhatnám, de volt már sok tévedése az emberiségnek, pl. geocentrikus világkép, de úgy tűnik, semmiből sem tanulnak.

Sokkal másabb lenne az ember élete, ha tudná a kapcsolatokat más idegen lényekkel, és ebből sok mindent profitálhatna. Nem hiszem, hogy az idegen lények gonoszabbak, vagy rosszak. Fejlettségi szintjüknek megfelelően már valószínűleg ezeket a tulajdonságokat régen kiiktatták magukból, és ezt arra is alapozom, ahogy eljátszadoznak a repülőinkkel az égen. Derékszögben megfordul, meg körbekerüli, meg akármi, és utána helyben hagyva őket, a leggyorsabb vadászgépünket is „állva” hagyja, eltűnik. Szerintem ezzel is játszik velünk, bemutatja, hogy mit tud, de nem akar bántani, ha akarna, már rég elpusztított volna minket. Szerintem nem arra kéne sarkalni az embereket, hogy féljenek, meg mit tudom én, ijesztgetni, hogy mit tesznek velünk, meg mi lesz, ha jönnek. (Amúgy rég itt vannak…) Hanem hogy el kéne fogadni, hogy többen vagyunk és itt is vannak, és hogy a kapcsolódás nem ártana nekünk, hanem használna. Azt gondolom, hogy a jövő emberének ilyen nyitottnak kell lenni, erre kéne társadalmilag mindenkit inspirálni.

Talán jó is, hogy annyi képregény meg film van az ufókról, hogy a fiataloknak az agya már valószínűleg befogadóbb, mint az idősebb korosztálynak, aki még fél is.

Ha kinő az emberiség a vallási félelmekből* és egyéb korlátokból, engedik, hogy ebbe is gondolkozzon, tehát 20 év múlva már talán elfogadóbb lesz az emberiség, és talán az idegen lények is tudják, hogy egy kicsit fejlődtünk – hacsak addig ki nem nyírjuk magunkat –, remélem, hogy pozitív irányú változás lesz a kapcsolatfelvételben is

*Biblia: Jn 10.16
De más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is ide kell vezetnem. Hallgatni fognak szavamra, s egy nyáj lesz és egy pásztor.

A más juhaim…, lehet a többi idegen lény is... nem?

 Pável Márta

MEGJELENNEK-E AZ UFÓK ÚGY, HOGY KÖZTUDOTTAN IGAZOLTTÁ LEGYENEK?

          Erre a kérdésre a válaszom nem az, amire várnának. Szerintem az ufók már megjelentek, csak nem úgy, ahogyan az emberek akarnák. Másrészt, nem akarnak tudomást venni róluk az emberek, s ennek több oka is van. Ha az ufók akarnak megfoghatóan látszani is, akkor megjelennek, ahogy időnként teszik is. De főként az emberi durvaság miatt, csak válogatott emberek előtt teszik ezt. Én sem sűrűn jelennék meg, ki akarna, azért, hogy barbár népek megöljenek. Emellett, az emberek pedig olyan megjelenést szeretnének, amit ők elképzeltek valósnak, például a három dimenzióban megfoghatónak, sokan Istent is így szeretnék látni, pedig már egyszer itt volt.

Ha az ember nézi a különböző filmeket, akkor azok alapján – még ha nagyon kritikus lennék is –, legalább ezerszer lehetne igazolni, hogy ufók vannak. A tengerészek, a honvédség, repülővezetők, rendőrök (látom: fölhívták a központot, hogy látták), sokszor nem merik elmondani. Ezek a hivatalos állományban lévők többnyire nem álmodozók, és meg tudják különböztetni a dolgokat, félelemben vannak tartva, vagy ha elmondták, meghazudtolják, nevetségessé teszik őket, és az állami szervek letagadják a tényeket.

          Több bizonyíték van rá, hogy ők vannak, de mintha direkt süketek és vakok lennének egyszerre, kollektíven letagadják az illetékesek. Pedig ez a három dimenzióban is látszik. A hírek szerint az oroszoknál az ufókkal leginkább a tengerészek foglalkoznak, mert az ufók simán belemennek a vízbe, nagyon sok szakember a tengerészetnél nyilatkozik róla, hogy látta. Ezeket a vízbe is menő idegen űrhajókat USO-nak hívják, a víz miatt. Több tengerész elmondja, hogy mintha semmiség lenne, azt teszik, hogy  átjárnak a világűrben, a földi légkörből a vízbe mennek, onnan is simán kirepülnek, és elrepülnek nagy sebességgel az USO-k. Nem számít, milyen közegben van, simán átmegy közte, a sebessége elképzelhetetlen nagy. A legmodernebb gépekkel sem lehet még a nyomukba sem érni, úgy cikáznak, kanyarodnak, hogy nem lehet megközelíteni sem. Most ezekről filmek vannak! Dokumentumok vannak, mégis azzal állnak elő; hogy „ha vannak…”, meg „hát nincs bizonyíték…”, meg akármi. A ködösítés megy a legnagyobb fokban.

Csak azt nem értem, miért. Valójában több okot tudok, de az igazit nem tudom… Az igazi okot, csak vélem(?), de erősen gyanús, hogy ez a valóság. Szerintem nagyon sok ok lehet, de nem a népesség pánikja, nem a vallások félelme, nem ilyen okok vannak. Szerény véleményem szerint olyan okok lehetnek, hogy az ufók felvilágosító tevékenysége nyomán kiderülne, hogy mit tettek az egész emberiséggel. Az elbutítás, ami az utóbbi évezredekben sikeresen zajlott.  

Megtévesztésül egy olyan homály, fátyol vagy bárminek mondhatom, került az emberiség elé, azért, hogy ne is próbáljuk meglátni, hogy az ember sokkal több, mint képzelnék. Tettek róla, hogy ne is próbálja meg azt hinni magáról, hogy benne olyan erő van, ami kikezdhetetlen. Arra hülyítették, hogy az embereknek azt kell hinni, hogy ők irányíthatóak, hogy ők rabszolgák, hogy éhbérért dolgoztathatók, hogy becsaphatók. Elhitették velük, hogy örüljenek, hogy élnek, ha nem jön valami járvány, tűzvész – aminek a kiinduló okát ki tudja…–, ez a torzkép van.

Azokat a lényeket, akikkel szellemileg már felvették a kapcsolatot, fejlesztik; azok már felébredtek. Szerintem a különböző lények közül valamelyik – hogy melyik lesz, nem tudom –, ha aktuális lesz, elmondja az őt meghallóknak az igazságot, hogy mekkora a szabadság ereje. Hogy felébreszthetők az emberek, hogy nem kell olyan szituációban élni, mint A. Mello történetében, ahol a sas fióka a tyúkok közé keveredik, és egyszer csak fölnéz, látja a fenséges sast maga fölött keringeni. Látja, belül érzi, feszíti, ő eddig is más volt, mint a többi tyúk. Ekkor elkapja a vágy a sas fiókát, odavágyik, az égi szabadságba, mert valahol tudat alatt tudja, hogy oda tartozik. De a tyúk mama megmondja neki, hogy nem, te csirke vagy, te tyúk vagy, csak kapirgálj tovább. Amelyik sas fióka a tyúkok között elhiszi, marad. Ha pedig nem hiszi el, ébredezik, akkor megy a lázadói minősítés, és ő lesz az uralkodó réteg, vagy a vallás ellensége. Most kérdés az, ha valaki gyáva, és fél a hatalommal, megszokással, az emberek véleményével szembe menni, mi lesz vele. Győzhet-e? Ha marad a tyúkanyó mellett kapirgálni, holott repülő sas lehetne, mi lesz a tudatával? (Ez a sas és tyúk, természetesen szimbóluma az embernek…)

Azt gondolom, hogy a gyávák, akik nem mernek kiállni az igazukért, engedik magukat leszorítani, akár egy hatalom, egy társadalom vagy egy férfi vagy feleség kedvéért, azokat nehéz magas szintű embernek nevezni. Ők ilyen rabszolga-fazonok, megalkuvók, mert mindenkiben benne van az a lélek, amelyik mindenre képes, de ez a lélek ugye altatva lett, mint a tyúkólban. Esetleg idegen lények humánus tettből felébresztik az alvó embert/a sast, és ösztönöznek a valós megélésére. Persze ez nem tetszene a hatalomnak, ha ők arra ösztönöznének, hogy ébresztő, szállj, rugaszkodj el, repülj az égi világba; emberként az erőd megvan, csak fel kell ébresztened, ott van benned, hiszen azzal jöttél.

          Az ismeretlen lények – most mindegy, hogy UFO /USO-nak hívjuk – ezt tudják, s ők részben már el is kezdtek kommunikálni az emberekkel. Erről többször írtam, megfelelő szinten előkészítik az embereket, de csak azokat, akikkel kezdeni tudnak valamit, pl. átváltoztatni. Ők már nem várnak materialista találkozásra, mert már azon a szinten vannak, hogy tudati szinten kommunikálnak, így taníthatják is őket.

Így jelenleg is van találkozás, kommunikáció, csak szelektíven. Nem mindenkinek, és 3D-ben nem is bizonyítható. Ez hasonló annak a hitetlennek a helyzetéhez, aki Istenben se hisz, mert nem látja, de Ő mégis VAN. Ebben a kommunikációban sem fognak hinni, mert nem úgy érzékelik, ahogyan elképzelik. Nem is szabadna ennyit sem elmondani – remélem, akihez nem szól, el sem olvassa, vagy nem érti, miről írok –, vagy a maguk megnyugtatására engem néznek bolondnak, s ez így jó. A zártabb emberek (ez a 90%!) nem képesek másra gondolni, csak olyanra, ami a három dimenzióban  van, ha ott nincs, akkor ugye nincs is. Itt kezdődik az, hogy rajtuk kívül mindenki hülye, aki ezt gondolja. Nem kell ezekkel foglalkozni, ezek a tyúkok az udvarban, nem kell ezek véleményére adni, és félni se kell tőlük, hangsúlyozom, nem kell félni tőlük, nincs ok. Akik valami szinten túlléptek a földi kereteken fel is ébresztették az erőiket, mert sokkal, de sokkal több erőnk van csak tudatában kell lenni. Én azt gondolom, hogy itt van a földhöz ragadás oka, ha a tyúkolkodásban a sas beteges lesz (senkit sem érdekel), de ez a mindenkori világhatalomnak nem célja, hogy felébredjenek, sőt!  Ők az uralkodói réteg, nem akarják, hogy ne legyen több rabszolga, aki kevés pénzért dolgozzon, mert akkor Ő miből szedi meg magát? Mert, ha annyit fizetnének, amennyit dolgoznak, akkor nem lenne profitja, ez ilyen nagyon egyszerű.

Az emberek felrázása –jelen állapotukban– nem fog sikerülni, ismerem őket… Azt gondolom, hogy mi, akiket már ismernek a lények, tudják, milyenek vagyunk, ébredünk, nem vagyunk rabszolgák, stb. Ők tudják, ki milyen, és a lényeg, akik pl. az Isten szolgálatával a többi lény felemelkedését, a visszamenetelét segítenék, azokat is fokozottan segítik. Ezt az egészet, amit leírtam, a többség botrányosnak tartja, az ő bajuk, ez az igazság. A mai eldurvult világban még azt sem értik, miért kell a többi emberrel törődni, sem az Isten felé a szolgálatot tenni. Milyen kapcsolatot akarnának az idegen értelmes lényekkel? Miről akarnának beszélgetni, hogy milyen volt a szex, vagy hol milyen rúzs kapható? Nem érdekelné őket, nincs megközelítő szint, sem közös téma.   

Az értelemmel, illetve a lélekkel mindig tudsz beszélni, teljesen mindegy, hogy egy hangyában van, egy tóban, egy emberben vagy egy ködben, lényegtelen.

A földi populáció nem erre van szocializálva, sőt, ennek az ellenkezőjére, s ha mást hall, kiborul, hogy ez nem lehetséges, mit képzelsz magadról…, hülye vagy,  menj ideggyógyászhoz stb. Mindez nem érdekes, az sem érdekelhet, ha egy kecskének felolvasok Platónból: nem érti meg, én lennék a hibás, ha ezen megsértődnék, sőt beteg, ha felolvasnék neki.

Lélekben, értelemben nyitottságban fejlődni kell, hogy alkalmas legyen mindenki a kapcsolatra. A jövő a miénk, mi vagyunk azok, akiknek tovább kell vinnünk az ilyen szemléletet, mert a másikkal már nem lehet haladni, de élni sem. Mindenkinek jó felébredés kívánok.

PÁvel Márta Nanorobotok, időkapu…

 

 

Pável Márta

Nanorobotok, időkapu…

 

Az ember először azt gondolja, hogy az az egészséges, hogyha a naturális 1-2000 évvel ezelőtti életvitelhez szeretne visszatérni, tehát földközeli állapotba, állatokat tenyésztve, növényeket termelve, hallgatva a madarak csicsergését, és ez megnyugtató az emberiségnek. S erre vágyunk szinte minden, úgy gondoltam, hogy ez a helyes, ez a természetes, mert túlságosan elszakadtunk az anyaföldtől. Most, ha az ember elolvassa ezeket a nanorobotos cikkeket, hogy még ebben az évszázadban milyen fejlesztésekre várhatunk, háát…!

/Ezeket másoltam, sajnos nem tudom honnan… / „Nanotechnológia. Az emberi test bármilyen formát felvehet, nagyszámú nanorobotoknak köszönhetően. A belső szerveket sokkal jobb kibernetikus eszközök váltják fel. A technikai fejlődés csúcsa az lesz, amikor már az emberi biotestet is lecseréljük ilyen alakos nanorobot testre, átültetve bele a lelkünket, és kvázi halhatatlanná válunk általa – igény szerinti szépségűvé és mindig tökéletes kinézetűvé. …A nem biológiai intelligencia milliárdszor intelligensebbé válik, mint a biológiai. És mindez csupán a jelenleg 0-ás típusú civilizációs szinten lévő Föld nevű bolygón történik majd, és még ezen az évszázadon belül. … Nanorobotokból állnak az épületek és bennük minden tárgy, amik parancsra tudnak alakot váltani. A házat össze lehet csomagolni egy bőröndbe és el lehet vinni a telepítés helyére, ahol kibomlik és felépíti, berendezi magát. … Akinek kell egy ruha, kivesz a raktárból egy ruha feliratú kockát, ami szóbeli parancsra vagy aktivizáló jelre kibomlik adott méretű, színű, alakú ruhává és fel lehet venni…” (Nos ennek az elolvasása pár nap múlva robbantotta be a gondolataimat, s mivel addig nem véltem fontosnak, meg sem jegyeztem honnan vettem ki.) Nem tudom, hogy ez a gondolkodás mennyire hiteles, mennyire igaz, mindenesetre elgondolkoztató.

Ami igazán csodálatos, és ha jól belegondolunk, tényleg erre tartunk, ebből az évszázadból még 75 év vissza van nagyjából, és ezzel a 75 évvel csodát tehetnek a hatványozott fejlődéssel. (Itt a nanorobot alatt egy összefoglaló tevékenyéget értek, ami mögött szoftverek vannak, minőségi változással, chipekkel stb.) Most mi a fejlesztés eredménye? Használhatjuk, láthatjuk, hogy egy utcában alig találunk 60 éven felüli embert, akinek nincs valahol valami protézise, magam hárommal vezetek. Itt egy fejlődési sor látható: A protézis még nem befolyásol, csak többnyire vázat teremt, de agyba ültetett chippel már parancsokat adhatnak ki, pészméker is stb., s ez csak bonyolódni fog. A protézises embert ugyanúgy embernek vesszük, holott, protézis nélkül már csak egy elfekvő, ápolt beteg lehetne. Ma már rengeteg protézist használunk fel és egyre többet fogunk, vannak ezek a háromdimenziós szerveket nyomtatók is, ahol kísérleteznek a különböző létfontosságú szervek nyomtatásával. Valószínűleg ezzel is célt érnek, és akkor még több technikai eszköz kerül az emberbe, erősen szelektáltan melyek csak vannak, melyek befolyásolják is az egész szervezetet. Egy idő múlva meg lehet kérdezni, hogy mennyire, meddig ember az ember, mert még abban a vázban van, de már benne egy csomó idegen szerkezettel működik. Ha ezen a gondolatsoron végig megyünk, akkor nem kell kiakadni azon, hogyha azt mondják, hogy talán ennek a századnak a végével már a nanorobotos és hasonló működésű eszközök veszik át bizonyos területeken a hatalmat, és az emberi lélek átköltözik abba a nanorobotos felépítésbe, amiben gyakorlatilag sokkal tovább élhet, mint a biológiai ember, s úgy alakíthatja magát, ahogy akarja. Nagyobb szabadsága lenne, a test nyavalyái nem akasztanák meg. Ez most science fiction-nek tűnhet, de mégsem az, mert láthatjuk, hogy a fejlődés errefelé megy.

A kérdés az, hogy az ember, aki már ezt a feszültséget is nehezen bírja, és óhatatlanul visszavágyunk – magam is – a természet közelbe, mégsem ez a jövő…! Hogyan kezelik le az emberek? Kb. 75 év kevés egy biológiai lelkes lénynek az átalakuláshoz, vagy kétféle ember lesz? De lelkünk, a pszichénk is más lesz, vajon kibírjuk? Ha ez a „nano világ” eluralkodik, mi is beleépülünk, akkor a termelés és az igény is más lesz: egy nanorobotnak nem kell tököt, uborkát, húst enni sem, nincs rá szüksége, arra se, hogy horgászon, és nincs szüksége semmilyen „hobbi” tevékenységre, amit mi szerettünk tenni. A kérdés, mondjuk 75 év múlva mennyire maradunk emberek, mert a céljaink, a mindennapi tevékenységeink, a hobbijaink, a pihenéseink mindegyik más lesz. Vagy lesznek olyan emberek, akik megmaradnak egy bizonyos ember szinten, majd lesznek, akik átvállalják a „nanoságot”? Mennyire maradnak meg valós embernek a „nanoságba” költözöttek?

Kérdés az is, hogy melyik hasznosabb a mostani szemünkkel: a múlt kedves emléke, vagy a változó világot elfogadni? Melyik a hasznosabb: egy olyan robottest, amelyik nem betegszik meg, és úgy alakíthatom, ahogy akarom, még akár repülhetnék is vele, vagy ez a mostani, ami hol itt fáj, hol ott fáj, s hamarosan meghal?

Részemről azt mondom, hogy akkor feltétlenül a robottestet választanám, de ezzel együtt jár a mindennel való leszámolás, amihez szoktatni kell magunkat. Hosszútávon nézve ki hasznosabb az emberiségnek, ha nanorobotként is lelkileg, erkölcsileg ember tud maradni, vagy biológiai emberként agyon kezeltetve magát, rövid életkorral? Melyik tudna segíteni az emberiségen? Mondjuk, ha a tudatában van még mondandója, de nem mobil… Viszont elképzeltem, hogy micsoda változás előtt állunk.

Sok kérdés, kevés válasz, de majd a jövő láthatóvá teszi, merre fordult az emberiség szekere, ha közben ki nem nyírta magát.

IDŐKAPU

Valamelyik éjjel láttam egy filmet, ahol legalább 10 évvel ezelőtt kísérleteztek, a tér szövetének megnyitásával. Állítólag, egy kis labdányi körre sikerült a kísérlet, meg is tudták ismételni; ez egy átjáró, egy időkapu, vagy bármi hasonlónak nevezhetem, amin keresztül járkálnak az ufók, és mi is járkálhatnánk. Ha nem tudnám, hogy működik, akkor nem izgatna ennyire. Itt nem az a kérdés, hogy ez van, vagy nincs, mert a saját életemben is megtapasztaltam, hogy párszor működött, spontán sikerült az időben „elugranom”, illetve a térben is. De mindez spontán ment, és nem tudnám megismételni, és nem tudom, hogy mitől függhet, egy ilyen ugrás.

Egyik ilyen esetem, kb. 35 évvel ezelőtt történt, egy Parália melletti campingben nyaraltam. A tengerpart mellett vannak a boltok, egy bevezető főútról egy templomnak megyünk neki, ami T alakban elágazik. Ha a templommal szemben állunk, akkor jobbra boltok vannak az utcában, balra ez is, az is, de arra felé több az étterem. Egy nyári nap fürdés után este úgy döntöttünk, hogy bemegyünk Paráliába szétnézni, vásárolgatni. Többször voltam a városban legalább tizenötször! Jól ismerem, az ortodox templom melletti soron, szemből jobbra, kb. 3-4 boltra a templomtól (fontos) találtam egy fürdőruha szaküzletet (!!!), ahol nagyon jó fürdőruhát vettem, és a kedvemnek megfelelő áron, megfelelő minőségben, nagyon örültem neki. Majd visszamentem a campingbe és mutattam a magyar társamnak, milyen jót vettem, és mondta, ő is elmegy, vesz egy ilyet. Részletesen elmondtam, hol vettem, ők is jól ismerték Paráliát. Beülnek a kocsiba, lelkesek, ők is vesznek ilyet. Pár óra múlva jönnek vissza és közlik velem, hogy abban az utcában nincs fürdőruha szaküzlet! Hogyne lenne, hát ott vettem a ruhámat. Vita, másnap együtt elmentünk. Végig nézem, se jobb oldalt, se bal oldalt nem volt fürdőruha szaküzlet(!!!), viszont a fürdőruha a kezemben volt. Megdöbbentem, már megint…, mi történt?! Nekem nyílt egy szaküzlet időben - térben ott helyben, s ahogy kimentem nem is lett? Vagy tér-idő sávba belecsúsztam… mi ez?  Mai napig is szent borzadállyal gondolok arra, hogy ez velem megesett. Semmiféle logikus magyarázat nem volt. A boltban a férjemmel voltam, aki a kirakat elött várt, ott is fürdőruhák voltak, s utána semmi?

Ha velem ez spontán megesett, akkor miért ne lehetne esetleg olyan kísérleteket folytatni, hogy ezt a helyzetet előidézik. Muszáj vagyok benne hinni, azt gondolom, hogy sokkal, de sokkal több minden van, mint amit valaha elfogadtunk, vagy gondolunk.

Viszont, ami elborzasztott, az a primitív emberi gondolkodás egy diplomástól. Mutatják, a megnyitott labdányi teret, és egy amerikai ufó kutató bácsika előadja (akiről eddig azt hittem, hogy értelmes), hát milyen jó lenne egy ilyen csillag kapu (tér - időkapu, mindegy, valami ilyen… ), mert az USA az atomtöltetű rakétáit azon át célba juttathatná, nem kellene félni , hogy közben hatástalanítják. Ezt mondta! A szemem guvadt, ekkora hülye legyen valaki, hogy még itt is ez jut az eszébe. Hát ettől a primitívségtől a hajam is az égnek állt, az időkapu … hülyék által benyomatott atomja… Istenem! Szerencse, hogy idegen nagyon fejlett lények tudják, milyen primitív az ember, nem fognak beengedni, mert tesznek róla, hogy addig jussanak, míg bajt tenni nem tudnak. Ők tudják, hogy megtalálta a kést az emberiség a fiókban, és most döfködik magukba. Az, hogy valakinek van diplomája is, ufó kutatónak hívja magát, és ezt gondolja(??), ez botrány az én szememben. Így nem fogunk sehova se eljutni, mert olyan emberek, akik tévéfilmet tudnak csinálni, és osztják az észt, s így gondolkoznak, az mindent elmond.

Remélem, az idegen lények folyamatosan észnél lesznek és ezt a gyilkos, önmagát pusztító bagázst leblokkolják. Kevés kivétel van, azokat eddig is tovább engedték, s ez így is lesz. Az időnk nem azért van, hogy gyereket foganjuk, hogy egymást öljük, hanem azért, hogy átlépjünk a tér-idő határon, és békében megközelítsünk más civilizációkat, más világokat, kapcsolati rendszereket építsünk, és ne romboljunk! Nekem ez felháborító, annyira kifordult erkölcsi, szellemi világ, nem is tudom, hogy mit mondjak, hol élünk.