Pável Márta
Jézus Krisztus állandó, időgép ide vagy oda…
Megint egy eszeveszett, összeesküvéselmélet-szerű írást olvastam, a hivatkozást direkt nem írom ki, nehogy könnyen megtalálják.
Ezekről a dolgokról már írtam, de újabb téveszmét nem hagyhatok szó nélkül, inkább én írjak többször, mint sok embert megtévesszenek.
Állítólag Pellegrino Ernetti nevű bencés szerzetes egy kronovizort nevű időgépet szerkesztett. Ja, leginkább ez így lehetett. S persze megint a Vatikán titkos archívumában van, hát hol legyen másutt. Ami a legprimitívebb a dologban, az, hogy ez a kronovizor látáshoz tévéképernyőt használ(???) és erre vetíti ki a múltat, ahova behatolt.
S megint csak a szokványos forgatókönyv, miszerint el kell mindent dugni, megsemmisíteni stb., mert az Egyházra, de főleg Jézus Krisztusra nézve olyat (mit, azt nem írják) láttak, hogy vége lenne mindennek, ha kiderülne.
Ilyenkor mindig azt kérdezem magamban; ezt a sok eszementséget nem unják még? S az a baj, hogy erre mindig van vevő.
Nehogy azt gondolják, hogy én egy zártan gondolkodó lény vagyok, mert erről szó nincs. Nem kétlem, hogy el lehet menni az „időbe”, sőt transzcendens módón magam is meg tudom tenni, hogy bármikor, bárhol azt nézek meg, amit Isten megenged (ami hasznomra van, tanításomhoz kell), s ez sokkal több, mint gondolnák. Így biztosan állíthatom, Jézus Krisztus nem kevesebb, nem csalódás, hanem sokkal több, nagyobb, mélyebb dolgokat tett, mint bármikor, bárki is gondolná. Ha elmélkedésben (meditációban - kinek mi tetszik) transzcendálódunk, s a legmélyebb síkokra lemegy az ember, akkor igenis tudja, látja, tapasztalja ki volt Jézus Krisztus, aki értünk jött. Soha senki nem tudott volna így Jézus Krisztus mellé állítani, mint Ő saját maga, mert azok a mély élmények, tapasztalatok, amiket ezekben az „időutazásokban” éltem meg, mindenről meggyőzött. Isten valóságát mindennél jobban tudom, hiszem, a többi csak maya hozzá képest.
Így ha valaki ennek az ellenkezőjét állítja, az nem utazott sehova sem, csak a saját fején belül fantáziált, s ártani akar a legfőbb értéknek, de Isten ezt végső soron nem hagyja. Csakhogy ez a szó, hogy „időutazás” így nem igaz. Mivel Istennél idő nincs, csak pár messzebb szakadt lényfajtának – köztünk nekünk is –, akik az anyagba öltözködés révén – mivel az mulandó stb. – számoljuk az időt és beosztjuk a keletkezés és elmúlás közötti tartamot időnek nevezve.
Mivel Isten világában nincs idő, a magasabb szinten lévő lényeknél meg másfajta módón, egyre finomodó szintek, az idő már nem az, amire mi gondolunk, így alig létezik valami időféle. Mivel a végső =Isten időtlen, örök jelenben van, az embereknek erre a jelenlétre kellene törekedniük, s nem materializálni azt (képernyőn nézni múltat…, jajL…) ami nem abban a világban van. Azzal nem segítjük az életünket, sem a spirituális fejlődésünket, hogy valótlanságokkal fertőzzük magunkat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése