Valójában milyenek is lehetnek ezek a lények?

 Pável Márta

Valójában milyenek is lehetnek ezek a lények?

A napokban olvastam egy érdekes feltevést: _{http://idegenek}

_.weebly.com UFO lényekről van szó: „Mivel ismerik egymás gondolatait, ez nagyon behatárolja az önálló személyiség vagy egyéniség kialakulásának lehetőségét, hacsaknem lehetetlenné teszi számukra. Hasonlóan öltöznek, viselkednek és gondolkodnak, vagyis egyfajta társadalmi egység érvényesül, ahol a hierarchia meghatározó és az egyén alárendelődik, hogy bizonyos szükségleteket elégítsen ki a lázadás lehetősége nélkül. Egy ilyen társadalomban, az önálló egyéniség kialakulásának hiányában az érzelmek kifejezése szinte lehetetlen, vagyis az olyan fogalmak, mint a zene, a tánc vagy a költészet valószínűleg ismeretlenek maradtak, vagy a feledés homályába vesztek.”

Az, hogy ismerik egymás gondolatát, vagy bejárnak egymás „fejébe”, az szerintem még nem jelenti azt, hogy ez egy hierarchikus rendszer, rabszolga módon irányított lehet. Ugyanis ha itt a Földön, ebben a primitívnek mondható emberi létünkben páran ‒ nem mindenki tudja megtenni…‒, képesek rá, azoknak van annyi spirituális kultúrájuk, hogy tudják, mikor tehetik meg és mikor nem. Betartják a szabad akaratot, és ezeket az egyéni vonásokat, történéseket tiszteletben tartják, nincs ott dolguk. Messze nem az történik, mint amit az előzőekben említett cikk írója feltételez, persze lehet ez is, de inkább azt tartom valószínűnek, hogy nem így van. Ha már itt tartanak, akkor a spirituális erkölcsiség is magas fokon van, mert különben egymást oltaná ki a rendszer.

Zene, tánc, különböző művészetek, balett stb. biztos van, csak nem így. Szerintem az anyagi világ a maga hullámaival egy valóságos zene, csak olyan fülek kellenek, amik hallják. Nem biztos, hogy kifejezésformáik és a magasabb szintű megélések hasonlóak a mieinkhez, de hogy vannak, az biztos. Minden teremtmény fölött lehet egy magasabb rendű forma, ahova transzcendálja magát, aminek a legvégén Isten van. Tegyük fel, hogy akik hozzánk járnak, mondjuk több „dimenzióval” feljebb vannak, de nem Isten-kategória, közöttük is vannak, de ők is kiléphetnek magukból, transzcendálják önmagukat, akkor miért ne születhetne meg valami nagy művészi alkotás.

uo. „Kidolgoztak egy módszert, amivel hatékonyan és észrevétlenül kiemelhetik az embereket környezetükből és tudatilag uralmuk alatt tarthatják őket az elrablásuk alatt. Az idegenek a fejlett technológia segítségével képesek arra, hogy tárgyakon, például házak falán vagy ablakán keresztüllebegve, bárkit bármikor elraboljanak és a közelben láthatatlanul lebegő ufó fedélzetére hurcoljanak.”

Ismerek olyan embert, aki ilyen idézőjeles elrablási programban „akaratán kívül” benne van. Valóban az történik, hogy jönnek, nincsen semmi akarata, viszont egy dologra ‒ ha elég kulturált ‒ visszaemlékszik, hogy ebbe valamikor ő beleegyezett, sőt ez nem rossz, hanem segítség. Elképzelhető, hogy egy másik lényfajtának a meglétének megőrzésére, hogy ott továbbra is az értelmes lények a lelkükhöz testet kaphassanak, ezt szükséges tenniük. Szerintem ezt is fel lehetne úgy fogni ‒ ilyen ember elmondása szerint, aki nem fél tőlük ‒ hogy az „elrabló” lények bajban vannak, frissítés kell, és ezt velünk pótolják stb. (Ez kb. olyan, mint hogy most a mangalicát hússertéssel keresztezik, hogy jóízű legyen, de ne annyira zsíros. Tehát ilyet mi is teszünk.) Tapasztalat, hogy hálásak és segítő kezet adnak, pl. ha beteg, gyógyítják, különös módon…, de hathatósan. Tehát az ember valamire most nem emlékszik vissza, amibe régebben beleegyezett, és ez a valami akár jó is lehet, mert semmi baja sem történik. Szemléletem rugalmas, mert ha mondjuk valaki 3 gyereket akar, és az már megvan, s az ő petéjét vagy spermáját elviszik, hogy a másik faj felfrissítse a génállományát, vagy valami cél irányába megváltoztassa, ebben én nem találok semmi rosszat, és ettől nem kell félni.

Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy az ilyen keresztező programokból született hibridek ‒ ismerősöm elmondása szerint ‒ nagyon kedvesek, szinte emberi módon ragyognak, ha a donor szülőt látják. Ezek a kis hibridek szépek, nagyon tanítják őket, ugyanakkor ‒ főleg kiskorukban ‒ nekik is szükségük van tágabb szülői kontaktusra. Az ember igen fontos, szükséges nekik, mert ami hiányzik belőlük, azt tőlünk megkapják. Ilyenek az emocionális tényezők, Istenre hajló érzékenység, lágyabb jellem, érzelem vagy valami olyan képesség, amit mi nem is tudunk szavakkal kifejezni. Azt gondolom, nem kell félni, hogy a mi testünk mást is szolgál, mint hogy csak saját magáért van, vagy esetleg perverziókat él át, az nem olyan emberi, mintha egy másik faj létét segíti megváltoztatni az ember.