UFO ESEMÉNYEK, csalódás a TV FILMEK ALAPJÁN

 Pável Márta:

UFO ESEMÉNYEK, csalódás  a TV FILMEK ALAPJÁN

Nézem a különböző filmeket, „aktákat”, és az a szomorú véleményem alakult ki, hogy csak pár esetet tudnak, ezeket ragozzák, és a végtelenségig rágják a csontot.

Hiába várom, semmi újabbat, megrázóbbat, konkrétumot nem tudnak mondani, csak keverik, ragozzák, feltételeznek és riogatnak, de semmi olyat nem látok, ami korrekt és izgalmas lenne.

Én nem azt mondom, hogy nincsnek UFO-k, mert vannak. Érintkeznek is az emberekkel, de ezek a TV -s filmeket alkotó társaságok UFO-ügyben nekem eléggé impotensek. Olyan esetek vannak pl. megcsonkított állatok, stb. ezek is ismétlően fordulnak elő ezekben a filmekben, de azt, hogy ki tette, miért, az ködben van.

Okoskodnak, elavult műszerekkel mérik azt, amit nem is lehet így mérni, ugyanis többségében nem ebben a dimenzióban vannak az UFO-k. Ha mégis lenne valami érdekesség, arról gyorsan kiderül, hogy valami földi dolog. Ja, és tele vannak titkokkal ezek a történetek, amelyek semmit (semmi újat) sem mondanak, de egy visszatérő forgatókönyv szerint a bennfentes illetékes… a halála előtt vall, vagy ha elszólja magát, akkor jönnek a feketeruhások, és jaj… hirtelen a titkokat kiszivárogtató meghal.

A FB UFO-s csoportok oldalán 100 képből kb.95 manipulált, némelyik olyan durván, hogy az már fáj. Ezekkel többet ártunk az ügynek, mint használunk.  Gyermekded ez az egész, sajnos nekem egyenesen röhejes.

Aztán ott vannak a fantáziált idegenlény képek. Jaj, és megint jaj. Léteznek, de többségükben messze nem így néznek ki. Az emberek az idegen lényeket sokféleképpen észlelhetik és észlelik is. Viszont az, aki igazi tudás birtokában van, annak ez olyan bensőséges érték, hogy ezekkel a kóklerségekkel nem keveredik. Kialakult – szerintem – több főcsoport: akiknek valamilyen 3 dimenziós vagy spirituális élménye volt idegen lényekkel, akik csak nagyon szeretnék ezt az egészet tudni, akik megtévesztenek, s akik nem hisznek el semmit és mindenkit, aki ezt vallja, idiótának néznek (az ő bajuk…).

Ezen a honlapon sokkal több konkrétumot írtam, mint ők eddig összesen. Igaz néha úgy hozom elő, hogy az, aki nem kész rá, ne boruljon ki, de aztán sokan mégis kiborulnak, dehát erről már igazán nem tehetek. Jó pár valós dolog van még a birtokomban, s lassan közlöm is /alább/.

Mégis korrektül meg kellene ismertetni az emberiséggel, hogy mi az igazság. Csakhogy mára az emberiség (többsége) olyan zártra lett szocializálva, hogy kalapáccsal is nehéz feltörni őket.  De magam igyekezni fogok, hogy ezt a zártságot feloldjam.

SZUPERÉRZÉKENYSÉG. Most egy közlésem következik valós dologról.

Sokat hallani szuper érzékenységű emberekről, s úgy vannak tálalva mintha eget rengető dolog lenne.  Szerintem erre sokkal több ember képes, mint eddig gondolnánk. Olyan fiataljaink vannak – hála Istennek – akikkel kiskoruktól foglalkozunk, és akik gyakorlás, képzés után 70-80% arányban csak a tárgy teréről megmondják, mi az a tárgy anélkül, hogy látnák, valamint ugyanebben az arányban a kezükkel a színeket is érzékelik. Ettől azonban még sokkal többre is képesek, s ezek tények.

Szakítani kellene azzal a nézettel, hogy nekünk alig sikerül valami, csak régi szuper embereknek, vagy ufóknak mennek ezek a dolgok.

A lélek/halottlátással kapcsolatban lássunk tisztán

 Pável Márta

A lélek/halottlátással kapcsolatban lássunk tisztán

 

Van egy régi ismerősöm, aki sem a nevét, sem a korát, sem a szakmáját nem kívánja nyilvánosságra hozni, de valóban tud az elhunyt lelkekkel beszélgetni. Interjút készíthetek vele, de előtte beszélgettünk, ezt mondta: Neki halott ember nincs, mert az ember test és lélek egysége. A halott nem ember (nincs benne a lélek), hanem csak test=a hulla, a lélek meg él és megy tovább.  Megjegyzi: Ez nem olyan nagy dolog, hiszen Avilai Szt. Teréz is „beszélgetett” A. Szt. Péterrel halála után, mégis szentté avatták és Egyházdoktorrá.  Isten legyen vele közelgő Teréz napi ünnepe kapcsán.

Kérdezem:

- Nincs nálad gömb, rejtélyes fények, gyertyák, semmi. Nem vagy kifestve, nincsenek műkörmeid, semmi külsőség. Csak ülsz a székben és élvezed, hogy Rád süt a Nap. Hogy van ez?

- Az egész hókuszpókolás annak kell, aki csal, hogy valami legyen, az emberek jelentős többsége ez ügyben eléggé primitív és hiszékeny. Nekem erre nincs szükségem, ha látom, hogy valaki az előző kategóriába tartozik, nem nézem meg neki a „halottat”. Ingyen teszem, hitet térítek vele, megnyugvást adok, ennyi. Minek kellene ehhez Istenen és rajtam kívül – aki csak csatorna vagyok – bármi is?

- Hát ez szokatlan. Milyen a látásod eredménye, ha kérdezhetem így?

- Hát 90%-os. Sokan megsértődnek, mert nem erre számítottak, pl. elmondom, hogy az anyjuk mennyire várta őket, hogy benézzenek hozzá, mikor már haldoklott, de nem tették! Az ablakból látta, hogy a háza előtt furikázva nem álltak meg, be sem mentek. Ilyenkor meg tudnának ölni, de nem merik azt mondani, hogy „nem igaz”, mert igaz!

- Tudom, Te kineveted azokat, akik azt mondják, az egész elhunyt família várja őket a halál után. Miért?

- Ugyan, nem várja népes sereg, ez népmese. Aki eltávozik, annak olyan egyénileg cizellált az élete, a sorsa, hogy igen ritka, hogy a másiké ugyanolyan legyen. Iszonyú nagy a lelkek, a várakozók/köztes létben a lelkek világa. Főként a maguk tetteivel lesznek elfoglalva, amit aligha tehetnek már ott jóvá, ahhoz vissza kell egy idő – ami odakint nincs is... – múlva születniük.

- Te ezek szerint hiszel a reinkarnációban, a lélek újjászületésében?

- Kénytelen vagyok, mert minduntalan visszaigazolódik. Miért kéne a világ felével együtt hazudoznom? Soha nem tettem, nem is fogom tenni. Az, hogy a világon több vallás tagadja, az az ő bajuk, megtévesztik a hívőket, holott jobbá is tehetnék őket azzal, ha azt tanítanák, hogy minden visszajár, és ami baj elér, azt te dobáltad fel valaha. De ez még odébb van.

- Elég szkeptikus vagy, tán nem hiszed a papi feloldozást, a bűnbocsánatot?

- Hát hinném, ha a gyónás valódi lenne, és ha gyónás közben nem azt gondolná, majd egy hónap múlva jövök, és megint jövök… és meggyónom, hogy pl. paráználkodtam..., és ez így megy egy életen át. Mindent vissza fognak kapni! Akkor nem, ha elégnének  Krisztus tüzében, de hol vannak ettől?... Milyen hit ez? Altatás! De ezt hagyjuk, most ne.

- Volt-e valami eset, amit elmondasz, ami mindenkit megrázott?

- Hát nagyon sok volt, gondolkodom, egy pillanat… Szóval volt egy nő, akinek meghalt a férje és már pszichiátrián kezelték, belebolondult, hogy az a „jó ember” elment. Mikor megkaptam a hölgyet, megnéztem a jó embert, elképedtem. Egy modortalan, durva valakivel találkoztam, aki rikácsolt, hogy hagyja mán őt békén, ne foglalkozzon vele, menjen a dolgára stb., iszonyú durva, faragatlan lélek volt. Alig mertem elmondani, féltem, mi lesz ebből. A hölgy kivirágzott:. „De hát ez Ő, ilyen volt!” Néztem bambán: „Ezt sirattad?” „Igen, Őt.”  „Nem értem”- mondtam. Mire ő: „Kiszíneztem, tökéletesre vettem, mint amilyennek szerettem volna. De jó, hogy vagy, hogy szembesítettél!” S a hölgy meggyógyult.

- Hát ez egy jó történet, még humoros is. Nem félsz a halottaktól?

- Minek féljek, a test hal meg, az jó mélyen a földben vagy hamuban van. A lélek soha nem hal meg, él. Én élő lelkekkel beszélgetek. Ez ennyi.

- Hogy tudod ezt megtenni, és ilyen természetesnek venni?

- Mert természetes.

- Akkor miért nem teszi mindenki?

- Mert ehhez kell hit, meditálni tudás, lelazulás és egy Istentől kapott képesség, mikor megláthatod őket.

- Ezt meg lehet tanulni?

- Nem hinném. Sokan szeretnék, hogy pénzt csináljanak belőle, az eleve kóklerséget szülne, nem fog menni. Amúgy vagy megkapja az ember, vagy nem. ennyi.

- Mik a terveid?

- Semmi! Akin tudok segíteni és ismer, annak megnézem, de másnak nem! Nem szeretnék bűnügyekbe keveredni, arra nincs szükségem.

- Köszönöm a beszélgetést.

- Igazán nincs mit, Isten áldjon.

IDEGEN LÉNYEK BEÜLTETNEK EMBEREKBE ESZKÖZÖKET?

 Pável Márta

IDEGEN LÉNYEK BEÜLTETNEK EMBEREKBE ESZKÖZÖKET?

Erről is sokat lehet hallani, s a többség butaságnak,  képzelődésnek tartja a jelenséget, kineveti, kigúnyolja, pedig nem kéne...

Kérdés az, hogy az emberek ennek a tudatával lelkileg, hogyan birkóznak meg. Nehezen, még akkor is nehezen, ha nem tudják káros-e vagy hasznos is nekik a behelyezett kis műszer. Világszerte sok ilyen beszámoló van, persze mindet elhiteltelenítik.

Magam jól ismerek olyan embert, akinek hosszú évekig volt ilyen eszköz a halántékában. Tett is róla, hogy meggyőzzön erről normális, nyitott embereket. Mindig megkérte az illetőt, kopogtassa meg a fejét mindkét halántékánál, s az illető (a felkért vizsgáló személy) mindig maga mondta; itt jobban kong valami. Ez a valami nem lehetett nagyobb 1 cm-nél. Nem fájt, de mikor eltávolították sok (kb. 15) év múlva, érzékenyebb maradt a helye. Ez a megbízható személy azt is állítja, hogy azóta is vannak fura kongóbb érzések a halántékánál, de most nem tartanak tovább pár hónapnál, úgy véli, többféle működésű eszközök lehetnek.

Miért tesznek az idegen lények eszközöket emberekbe? Nem hinném, hogy azért, amiért mi a kutyába tesszük, mert nekik nem gond senki követése, sem az, hogy ha bárhol is van, a kapcsolatfelvétel lehetősége.

Akkor miért teszik?  Erre több ötletem  is van. Egyik, hogy nyomon akarják követni azt, amit beletápláltak a tudatába, hogyan működik, hogyan változtatja meg az életét. Vagy kíváncsiak a tudati, szerkezeti működése hogyan változik, akkor, pl. ha tőlük egy jelet küldenek, az eszköz veszi, milyen különleges  hatással lesz az emberi lényre, vagy irányítható-e és mennyire? S az ebből eredő emberi  reakciókra is kíváncsiak lehetnek. Az is elképzelhető, hogy az általuk kijelölt, sok szempontból megfelelő személy amúgy beteg, és ők így javítják meg az egészségét. S lehet még sok nem is sejtett ok.

Ez az embereknek megalázó, visszaélés a szabadságunkkal, vagy nem? Azt gondolom, hogy valami szinten valamikor mi ebbe belegyeztünk, de ez lehet az én jószándékom is feléjük.

 

UFÓK: INCSELKEDÉSÜK, FIGYELEMFELHÍVÁSUK…

IGAZ, VAGY NEM IGAZ, DÖNTSÉK EL ÖNÖK…

Miután nő vagyok, sok gyűrűt hordok egyszerre, konkrétan mondjuk 6 db-ot. Ez a hat gyűrű két kezemen van elosztva, viszont nem szoktam áthúzogatni az egyiket a másikra, mivel a két kezemen egyik ujjam se egyforma, s így a gyűrűk sem. Ezek után különösen meglepő volt, hogy egyik reggel arra ébredtem, hogy a gyűrűim átcsoportosításra kerültek. 

Furcsa diszkomfort érzésem volt,  ránéztem a kezemre, elképedtem, mi ez?  Kiabáltam, hívtam a férjemet, nézze meg ő is, az összes gyűrű a jobb kezem középső ujjára lett áthúzva, és túllógott, csak a legkisebb tartotta az összeset, hogy le ne essenek. Viszont a kezemen  a gyűrűk feszítettek és a meglepetéstől sírva, s mivel tudtam, az ufók csintalankodása ez, nevetve is húzogattam le őket. Tudtam, hogy én nem lehettem, ahogyan a férjem sem, más meg nincs a házban.  Nem hagyott nyugton a dolog, hogyan csinálták. Este elmélkedésben leültem, és megnéztem, hogy mi hogyan történt, hogy csinálták,  hiszen ez volt a lényeg, hogy kapcsolatba lépjek velük.   

Ők megmutatták, egy érdekes bemutatót tartottak; az egyik kezemen a gyűrűt atomokra bontják - megvan hozzá a megfelelő erejük, illetve a képességük -, majd a memóriába került, és a másik kezemre pontos minta szerint átrakják / átsugározzák.   Számomra ez a technika - ez 40 éves történet - ismeretlen volt , ma már azért lehet róla hallani. Ez is a kapcsolatfelvétel egyfajta módja, egy kis móka.

Döntsék el Önök, hogy ez igaz volt vagy nem?

Ha igaz lett volna… látszik, van humoruk, kedvesen közelítenek, mielőtt súlyosabb közlendőik lennének,  előtte felkészítenek, incselkedve jelzik, jelen vannak. Óvatosan tapogatóznak, hogy a lény milyen formában van, van-e humora, képes-e jól reagálni,  hisztérikus görcs nélkül. Kérdezünk és kommunikálunk, tudunk…,  akkor onnantól kezdve tudják, hogy a lény alkalmas arra, hogy a kapcsolatot megteremtsék vele.  

Hát ez így történt, vagy nem?