A lélek/halottlátással kapcsolatban lássunk tisztán

 Pável Márta

A lélek/halottlátással kapcsolatban lássunk tisztán

 

Van egy régi ismerősöm, aki sem a nevét, sem a korát, sem a szakmáját nem kívánja nyilvánosságra hozni, de valóban tud az elhunyt lelkekkel beszélgetni. Interjút készíthetek vele, de előtte beszélgettünk, ezt mondta: Neki halott ember nincs, mert az ember test és lélek egysége. A halott nem ember (nincs benne a lélek), hanem csak test=a hulla, a lélek meg él és megy tovább.  Megjegyzi: Ez nem olyan nagy dolog, hiszen Avilai Szt. Teréz is „beszélgetett” A. Szt. Péterrel halála után, mégis szentté avatták és Egyházdoktorrá.  Isten legyen vele közelgő Teréz napi ünnepe kapcsán.

Kérdezem:

- Nincs nálad gömb, rejtélyes fények, gyertyák, semmi. Nem vagy kifestve, nincsenek műkörmeid, semmi külsőség. Csak ülsz a székben és élvezed, hogy Rád süt a Nap. Hogy van ez?

- Az egész hókuszpókolás annak kell, aki csal, hogy valami legyen, az emberek jelentős többsége ez ügyben eléggé primitív és hiszékeny. Nekem erre nincs szükségem, ha látom, hogy valaki az előző kategóriába tartozik, nem nézem meg neki a „halottat”. Ingyen teszem, hitet térítek vele, megnyugvást adok, ennyi. Minek kellene ehhez Istenen és rajtam kívül – aki csak csatorna vagyok – bármi is?

- Hát ez szokatlan. Milyen a látásod eredménye, ha kérdezhetem így?

- Hát 90%-os. Sokan megsértődnek, mert nem erre számítottak, pl. elmondom, hogy az anyjuk mennyire várta őket, hogy benézzenek hozzá, mikor már haldoklott, de nem tették! Az ablakból látta, hogy a háza előtt furikázva nem álltak meg, be sem mentek. Ilyenkor meg tudnának ölni, de nem merik azt mondani, hogy „nem igaz”, mert igaz!

- Tudom, Te kineveted azokat, akik azt mondják, az egész elhunyt família várja őket a halál után. Miért?

- Ugyan, nem várja népes sereg, ez népmese. Aki eltávozik, annak olyan egyénileg cizellált az élete, a sorsa, hogy igen ritka, hogy a másiké ugyanolyan legyen. Iszonyú nagy a lelkek, a várakozók/köztes létben a lelkek világa. Főként a maguk tetteivel lesznek elfoglalva, amit aligha tehetnek már ott jóvá, ahhoz vissza kell egy idő – ami odakint nincs is... – múlva születniük.

- Te ezek szerint hiszel a reinkarnációban, a lélek újjászületésében?

- Kénytelen vagyok, mert minduntalan visszaigazolódik. Miért kéne a világ felével együtt hazudoznom? Soha nem tettem, nem is fogom tenni. Az, hogy a világon több vallás tagadja, az az ő bajuk, megtévesztik a hívőket, holott jobbá is tehetnék őket azzal, ha azt tanítanák, hogy minden visszajár, és ami baj elér, azt te dobáltad fel valaha. De ez még odébb van.

- Elég szkeptikus vagy, tán nem hiszed a papi feloldozást, a bűnbocsánatot?

- Hát hinném, ha a gyónás valódi lenne, és ha gyónás közben nem azt gondolná, majd egy hónap múlva jövök, és megint jövök… és meggyónom, hogy pl. paráználkodtam..., és ez így megy egy életen át. Mindent vissza fognak kapni! Akkor nem, ha elégnének  Krisztus tüzében, de hol vannak ettől?... Milyen hit ez? Altatás! De ezt hagyjuk, most ne.

- Volt-e valami eset, amit elmondasz, ami mindenkit megrázott?

- Hát nagyon sok volt, gondolkodom, egy pillanat… Szóval volt egy nő, akinek meghalt a férje és már pszichiátrián kezelték, belebolondult, hogy az a „jó ember” elment. Mikor megkaptam a hölgyet, megnéztem a jó embert, elképedtem. Egy modortalan, durva valakivel találkoztam, aki rikácsolt, hogy hagyja mán őt békén, ne foglalkozzon vele, menjen a dolgára stb., iszonyú durva, faragatlan lélek volt. Alig mertem elmondani, féltem, mi lesz ebből. A hölgy kivirágzott:. „De hát ez Ő, ilyen volt!” Néztem bambán: „Ezt sirattad?” „Igen, Őt.”  „Nem értem”- mondtam. Mire ő: „Kiszíneztem, tökéletesre vettem, mint amilyennek szerettem volna. De jó, hogy vagy, hogy szembesítettél!” S a hölgy meggyógyult.

- Hát ez egy jó történet, még humoros is. Nem félsz a halottaktól?

- Minek féljek, a test hal meg, az jó mélyen a földben vagy hamuban van. A lélek soha nem hal meg, él. Én élő lelkekkel beszélgetek. Ez ennyi.

- Hogy tudod ezt megtenni, és ilyen természetesnek venni?

- Mert természetes.

- Akkor miért nem teszi mindenki?

- Mert ehhez kell hit, meditálni tudás, lelazulás és egy Istentől kapott képesség, mikor megláthatod őket.

- Ezt meg lehet tanulni?

- Nem hinném. Sokan szeretnék, hogy pénzt csináljanak belőle, az eleve kóklerséget szülne, nem fog menni. Amúgy vagy megkapja az ember, vagy nem. ennyi.

- Mik a terveid?

- Semmi! Akin tudok segíteni és ismer, annak megnézem, de másnak nem! Nem szeretnék bűnügyekbe keveredni, arra nincs szükségem.

- Köszönöm a beszélgetést.

- Igazán nincs mit, Isten áldjon.