CSILLAGGYEREKEK léte...

 Pável Márta

CSILLAGGYEREKEK léte....

A csillaggyerekekről rengeteg a legenda, a mese, vagy valóság , de hogy mi az igazság, teljes bizonyossággal azt sem tudhatjuk. Sok nemzet előszeretettel akarja világot meggyőzni arról, hogy náluk több csillaggyerek születik, mint másutt. Különböző variációk kavalkádja... Megvallom, magam eddig eggyel sem találkoztam, de különleges spirituális képességűekkel igen. Nem jók a nagy szavak, sem egy fogalom alá  nominalizált /pl. csillaggyerek/ létforma.

Ha nem így nézem, akkor biztos vagyok abban, hogy világban különlegesen fejlett és feladatot kapott, elhivatott emberek jönnek/jöttek. Nagy valószínűséggel, sokkal többen indultak, mint ahányan a célnak megfelelően meg is érkeztek, kiteljesedhettek, hogy tudtak is tenni, időnként láttatni magukat stb.. Felmerül a kérdés bennem, hogy a társadalom, az iskolai kockanevelés, a társadalom mennyire tudta az ún. „csillaggyerekeket” kioltani. Biztos, hogy sokan különleges képességekkel is születhettek, hogy segítsenek az emberiségnek, de felnövésük közben milyen hatások érhették, mit tudtak belőlük csinálni?

Nézzük meg, mi lett azokkal  akiről nem azt mondják, hogy csillaggyerek, hanem nagy gondolkodó, igazi tudós, csodalény, szent, próféta stb.. Mi lett nagy részükkel? Az érthetetlenség, a butaság megölette, így vagy úgy, de elrejtette a szemek elől.

S mi lett azokkal, akik nem hallgattak el? Honnan tudjuk, hányan cselekszenek némán, más dimenziók szintjén, vagy pl. anonim szentként járkálnak köztünk, pl. együtt vesszük velük a kenyeret. Rájöttek, a rejtőzködés a legjobb taktika, vagy csak kicsit látszani – s azt is egy kis hóbortossággal fűszerezve...-, ahogyan például Néri Szt. Fülöp vagy Einstein is tette, ügyes volt. Ők azok, akik a társadalom mindent egybe mosó erejének ellenállva, óriási egyéniségek tudtak maradni, és meg tudják tenni a dolgaikat. Ők soha nem fognak a mai médiában kiállni és elmondani, hogy mit tudnak, nem tennék ki magukat bárdolatlan elmék buta megjegyzéseinek. Soha senki nem fog kiállni, és mellét verve mondani, hogy én csillaggyerek vagyok, miért is tenné? Haszna nem lenne, csak kára. Ők, akik kiválasztottak, pontosan tudják, el fog jönni az ő idejük, addig azt teszik, amivel megbízták őket. Ők a háttérben tevékenykednek, és végzik a dolgokat az emberiségért, és ezzel szinte kételyt hagyva abban, hogy tényleg vannak-e vagy nincsenek. Ugyanis nem tűznek a homlokukra cédulát, hogy én küldött, kiválasztott vagy csillaggyerek vagyok, s ha vannak ők, messze nem egyforma kaliberűek.

Az feltűnő, főleg tanárként, nagyon sok olyan gyerekkel lehet találkozni, aki különleges képességekkel rendelkezik, persze ez a képesség többségében szétszórtan, különböző szinteken jelentkezik. Az viszont feltűnő, hogy nagyon sok buta, szinten aluli és sok igen okos gyerek van, akik átlag okosabbak, mint anno mi voltunk. (Viszont erkölcsiség, humánum lelki intelligencia sokukba hiányos.)

Erre is érdemes odafigyelni és még egyszer felteszem a kérdést, mennyi lehet az, akit „idejében” lebeszéltek erről a transzcendens másságról, földi szinten „túltanították”, még kiteljesedni sem hagytak nekik időt, a „jótékony” szülők. De ezt teszi a társadalom is, az iskolarendszer a követelményeivel, lenyomták, hülyének nézték őket, nem értették meg a másságukat (és ezt abszolút jó értelemben veszem).

A témánkra visszatérve, jó lenne a „csillaggyerekekre” fokozottan figyelni, s nem letaposni őket, mert szerintem igen nagy kincset hordoznak az emberiség jövőjére nézve a másfajta szemléletükkel, és ezt nagyon sürgősen meg kellene valósítani.

Figyelj benső éned hangjára, nézz bele idő és tér végtelenségébe. A csillagok dalolnak ott neked, a számok beszélni kezdenek hozzád, a kozmosz örök kórusának hangjaival. Minden egyes Nap Isten egy gondolata, és minden egyes bolygó ennek a gondolatnak egy változata. Hogy megismerd ezt a Gondolatot, ó Lélek, végig kell járnod fájdalmas utadat a hét szent bolygó szférájában, hogy onnan azután újra alászállj... majd újra felemelkedjél... Mit jeleznek a csillagok, mit mondanak a számok? Mi rejtőzik a bolygók körforgásában? Ó ti elveszett és megtalált lelkek, ők éneklik, mutatják, újra és újra ismétlik a Ti sorsotokat...

Hermész Triszmegisztosz